Pesti Srácok

Versmaraton és színes programok a költészet napján

Kortárs költők szavalják verseiket tizenkét órán át a kilencedik alkalommal meghirdetett Versmaratonon a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) és a közmédia csatornáin a költészet napján, április 11-én.

MTI

A Versmaraton célja a kezdetektől az, hogy közelebb vigye az olvasókhoz a kortárs költészetet. Ennek érdekében Az év versei 2019 antológia mintegy száz szerzője adja elő költeményeit a PIM épületében, de a kezdeményezéshez számos kísérőrendezvény és pályázat is kapcsolódik - mondta el a Versmaraton keddi budapesti sajtótájékoztatóján Zsiga Kristóf, a szervező Magyar Napló Kiadó vezetője.

PestiSracok facebook image

Zsiga Kristóf hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a költészet napján ne csak a klasszikusok, hanem a ma élő költők is reflektorfénybe kerüljenek. Ennek érdekében több új elemmel is bővül a program: az Egyetem téren például nagyméretű LED-falon, a PIM udvarán pedig kivetítőn lehet követni a felolvasásokat. A HangHordozók pályázat résztvevői Az év versei 2018 antológiából választhatnak költeményeket megzenésítésre, a döntőt közönség előtt tartják az A38 hajón május 4-én.

Zsille Gábor költő, Az év versei 2019 antológia szerkesztője felidézte, hogy a válogatás 2002 óta jelenik meg a Magyar Napló Kiadó gondozásában a kortárs magyar költészet legátfogóbb munkájaként. Az idei kötetben 101 költő munkái kaptak helyet. Zsille Gábor egy kísérőprogramról is szót ejtett: a Költők futásán április 6-án bárki csatlakozhat az antológia szerzőihez, akik 42 kört futnak majd a Ferenc téren.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a költészet napján több időpontban is ingyenes tárlatvezetésekre várják a látogatókat a PIM Ady-, Arany- és Petőfi-kiállításaira.

Mucsányi Marianna, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója közölte: a rádió április 11-én egész nap stúdióbeszélgetésekkel és a PIM-ből élő bejelentkezésekkel is csatlakozik a Versmaratonhoz. A Kossuth Rádió ezen felül Az év versei antológia szerzőivel stúdióban is rögzíti verseiket.

Siklósi Beatrix, az M5 kulturális csatorna igazgatója is többszöri élő bejelentkezést ígért és elmondta, hogy az M5 a Versmaratonhoz kapcsolódó HangHordozók pályázat döntőjét is sugározza majd. A kulturális csatorna az idei Ady-emlékév kapcsán is pályázatot hirdetett Ady és én címmel.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke is több új kezdeményezést jelentett be: a Debüt-díjjal 30 év alatti, elsőkötetes prózaírókat és költőket jutalmaznak majd, míg a Szaval a Suli pályázatra gimnáziumi osztályok küldhetnek videókat arról, ahogyan kedvenc versüket szavalják közösen. A Vers-Kép pályázat a képzőművészeknek szól: Az év versei antológia versei által ihletett munkáikból az írószövetség székházában rendeznek kiállítást.

Jánosi Zoltán, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője a LírAdy pályázatról beszélt. Elmondása szerint az antológiában szereplő költők közül tízet felkértek egy-egy Ady-emlékvers megírására, az elkészült műveket a Kossuth Rádió és az M5 kulturális csatorna is bemutatja majd.

A Versmaraton eseményei a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, valamint a közmédia szervezésében valósulnak meg.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)