Két Mozart-töredék fúziója lesz az Eiffel Műhelyház első bemutatója
A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával kezdődik el vasárnap az előadások sora a Magyar Állami Operaház Kőbányai úti új integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhelyen, az Eiffel Műhelyházban.
MTI
A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredékből, A kairói lúdból és A rászedett vőlegényből készült művet Toronykőy Attila állította színpadra - áll a Magyar Állami Operaház közleményében.
Mint felidézik, Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. Feltehetően ebből az időszakból való A rászedett vőlegény is, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amelyet Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera szövegkönyvírója jegyez.
A kairói lúd a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és egy toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt.
Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni.
Az igazgató a koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt, a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester pedig a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket, vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez.
A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi, aki egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott A kairói lúddal.
Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. Don Pippo márkit Kovács István, a szerelemeseket segítő titkárát, Calandrinót Biri Gergely alakítja. Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi Zita, Keszei Bori, Szerekován János és Fülep Máté éneklik.
A darabot a bemutatót követően az évadban még egyszer, április 18-án láthatja a közönség.
Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint emailben jelezhetik.
fotó: MTI/Máthé Zoltán
