Pesti Srácok

Megkezdődött a cannes-i filmfesztivál

Jim Jarmusch The Dead Don't Die (A halottak nem halnak meg) című zombifilmjének díszbemutatójával kedd este hivatalosan megkezdődött a 72. cannes-i filmfesztivál.

MTI

A szemlét Charlotte Gainsbourg francia színésznő, énekesnő és Javier Bardem spanyol színész nyitotta meg. A hivatalos programban húsz másik alkotás mellett az Arany Pálmáért versenyző nyitófilm főszerepeit Bill Murray, Adam Driver, Tilda Swinton, Chloe Sevigny, Steve Buscemi, Danny Glover, Caleb Landry Jones, Rosie Perez, Selena Gomez, Sara Driver, Austin Butler, Luka Sabbat, Bálint Eszter, Carol Kane, illetve ismert zenészek, Tom Waits, Iggy Pop és RZA alakítják.

PestiSracok facebook image

A horrorkomédia egy nyugodt kisvárosban, Centerville-ben játszódik, ahol "a legfurcsább és legveszélyesebb esemény történik: a halottak kikelnek a sírjaikból, és kegyetlen módon megtámadják az élőket, hogy belőlük táplálkozzanak" - olvasható a film beharangozójában. Jim Jarmusch 13 játékfilmje közül ez a nyolcadik, amely meghívást kapott a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljára, ahonnan az amerikai rendező eddig négy alkalommal vihetett haza díjat, köztük a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát 1993-ban a Kávé és cigaretta című alkotásáért és a Nagydíjat 2005-ben a Broken Flowers - Hervadó virágok című vígjátékáért.

Az ünnepélyes megnyitó elején a műsorvezető Edouard Baer francia színész megemlékezett Agnes Vardáról, a francia újhullám márciusban, 90 évesen elhunyt, egyik meghatározó filmrendezőjéről, akinek fiatalkori fotója látható az idei fesztivál hivatalos plakátján. A felvétel Agnes Varda első játékfilmjének, a Párbeszédnek az 1954-es forgatásán készült a dél-franciaországi Sete kisváros melletti halászfaluban.

A hivatalos programban bemutatásra kerülő alkotásokból készült összeállítást megelőzően a megnyitó csaknem háromezres közönsége rövid részleteket is láthatott Agnes Varda filmjeiből. "Kiváló a válogatás. Fel fog minket rázni, meg fog érinteni, fel fog kavarni" - mondta a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján Alejandro González Inárritu, a zsűri elnöke. Az ötszörös Oscar-díjas mexikói rendező mellett foglal helyet a zsűriben az Oscar-díjas Pawel Pawlikowski lengyel, Jorgosz Lanthimosz görög, Robin Campillo francia, Kelly Reichardt amerikai és Alice Rohrwacher olasz rendező, Maimouna N'Diaye szenegáli és az alig 21 éves Elle Fanning amerikai színésznő, további Enki Bilal belgrádi születésű francia képregényszerző.

A zsűri munkája idén különösen nehéz lesz, miután a hivatalos versenybe meghívott 21 film rendezője közül öten már legalább egyszer elnyerték az Arany Pálmát, köztük Quentin Tarantino, aki 25 évvel a Ponyvaregény fődíja után legújabb filmjében gyerekkora Hollywoodjának állít emléket. Az 1969-ban játszódó Volt egyszer egy Hollywood egy tévésztár és dublőrének története, a főszerepeket Leonardo DiCaprio és Brad Pitt alakítja. "Jó lenne úgy látni a filmeket, hogy nem tudjuk, ki rendezte és melyik országban készült. Szerintem magukat a filmeket kell megítélnünk. Mindegy, hogy a rendező ismert név-e" - hangsúlyozta a zsűri elnöke. A cannes-i mustra nemzetközi versenyprogramjában mások mellett Pedro Almodóvar, Ken Loach, Terrence Malik, Arnaud Desplechin és a Dardenne-fivérek új filmjét is bemutatják. A megszokott ritmus szerint naponta két játékfilmet láthat a fesztiválközönség. Szerdán a francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról szóló Les misérables (A nyomorultak), Ladj Ly első játékfilmje, valamint Kleber Mendonca Filho és Juliano Dornelles brazil rendezők Bacurau című alkotása lesz látható Udo Kierrel a főszerepben.

Versenyen kívül mutatják be a fesztiválon az 1966-ban Arany Pálmát nyert Egy férfi és egy nő című film folytatását Egy élet legszebb évei címmel Claude Lelouch rendezésében, Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée főszereplésével, valamint az Elton Johnról készült Rocketman című életrajzi filmet Dexter Fletcher rendezésében.

Fotó: gulfnews.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)