Pesti Srácok

Renoir aktját mától kamarakiállításon mutatja be a Szépművészeti

Renoir aktját mától kamarakiállításon mutatja be a Szépművészeti

Kamarakiállításon mutatja be péntektől Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum; a magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeményezése.

MTI

Az 1903-ban festett akt 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint) került magyar tulajdonba, és a Szépművészeti Múzeum más korabeli impresszionista festményekkel, többek között Cézanne, Gauguin és Pissarro munkáival együtt mutatja be a közönségnek augusztus 20-ig - közölte a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján az intézmény főigazgatója. Baán László felidézte, hogy 2019 elején az elmúlt száz év legmagasabb árú vásárlásaként tudták megszerezni a magyar állam támogatásával Anthonis Van Dyck egy mesterművét. Ez a rekord azonban hamar megdőlt, hiszen a kormányzat segítségével most a Szépművészeti impresszionista gyűjteménye is igazi remekművel gyarapodhatott - tette hozzá.

PestiSracok facebook image
Kovács Zsófia kurátor beszél Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét bemutató kamarakiállítás megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban 2019 május 23-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Kovács Zsófia kurátor hangsúlyozta: a most megvásárolt festmény Renoir késői korszakának kiemelkedő darabja, amelyet 1907-ben már kiállítottak Budapesten, akkor azonban a Szépművészeti Múzeum még nem tudta megszerezni. Renoir 1903-ban készítette a festményt felesége unokatestvéréről, a több száz képéhez modellt álló Gabrielle Renard-ról. Az idős mester olyan elégedett volt az akttal, hogy négy évig magánál tartotta, és két újabb verzióban is megfestette. Az első változat került most a Szépművészetibe, míg a későbbi verziókat olyan világhírű gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay és Musée de l'Orangerie - emelte ki a tárlat kurátora.

Kovács Zsófia elmondása szerint a péntektől látható kamarakiállítás olyan korabeli francia munkákkal helyezi kontextusba Renoir remekművét, amelyeket szintén 1907-ben állítottak ki Budapesten. Ezek közül többet - Paul Gauguin, Camille Pissarro, Eugene Boudin és Charles-Francois Daubigny képeit - a Szépművészeti Múzeum akkor meg is vásárolt, más festményeket - Paul Cézanne, Maurice Denis és Pierre Puvis de Chavannes vásznait - pedig magyar magángyűjtők vettek meg, és később kerültek a múzeum gyűjteményébe - mondta el Kovács Zsófia.

Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.