Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Renoir aktját mától kamarakiállításon mutatja be a Szépművészeti

‎ 061.hu 2019. május 24. 10:35
Renoir aktját mától kamarakiállításon mutatja be a Szépművészeti

Kamarakiállításon mutatja be péntektől Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum; a magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeményezése.

MTI

Az 1903-ban festett akt 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint) került magyar tulajdonba, és a Szépművészeti Múzeum más korabeli impresszionista festményekkel, többek között Cézanne, Gauguin és Pissarro munkáival együtt mutatja be a közönségnek augusztus 20-ig - közölte a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján az intézmény főigazgatója. Baán László felidézte, hogy 2019 elején az elmúlt száz év legmagasabb árú vásárlásaként tudták megszerezni a magyar állam támogatásával Anthonis Van Dyck egy mesterművét. Ez a rekord azonban hamar megdőlt, hiszen a kormányzat segítségével most a Szépművészeti impresszionista gyűjteménye is igazi remekművel gyarapodhatott - tette hozzá.

PestiSracok facebook image
Kovács Zsófia kurátor beszél Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét bemutató kamarakiállítás megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban 2019 május 23-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Kovács Zsófia kurátor hangsúlyozta: a most megvásárolt festmény Renoir késői korszakának kiemelkedő darabja, amelyet 1907-ben már kiállítottak Budapesten, akkor azonban a Szépművészeti Múzeum még nem tudta megszerezni. Renoir 1903-ban készítette a festményt felesége unokatestvéréről, a több száz képéhez modellt álló Gabrielle Renard-ról. Az idős mester olyan elégedett volt az akttal, hogy négy évig magánál tartotta, és két újabb verzióban is megfestette. Az első változat került most a Szépművészetibe, míg a későbbi verziókat olyan világhírű gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay és Musée de l'Orangerie - emelte ki a tárlat kurátora.

Kovács Zsófia elmondása szerint a péntektől látható kamarakiállítás olyan korabeli francia munkákkal helyezi kontextusba Renoir remekművét, amelyeket szintén 1907-ben állítottak ki Budapesten. Ezek közül többet - Paul Gauguin, Camille Pissarro, Eugene Boudin és Charles-Francois Daubigny képeit - a Szépművészeti Múzeum akkor meg is vásárolt, más festményeket - Paul Cézanne, Maurice Denis és Pierre Puvis de Chavannes vásznait - pedig magyar magángyűjtők vettek meg, és később kerültek a múzeum gyűjteményébe - mondta el Kovács Zsófia.

Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán

Kapcsolódó témák
renoir
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.