Pesti Srácok

A Nemzeti Színház Woyzeck című előadása lett a legjobb a POSZT-on

A Nemzeti Színház Woyzeck című darabja lett a legjobb előadás a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), amelynek díjait szombaton a fesztivált záró gálaesten adták át a pécsi Kodály Központban.

MTI

A díjátadó ceremónián Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára úgy fogalmazott: minden találkozó annyira sikerül jól, amennyire az fontos a megjelenteknek. A POSZT szerinte egy nagyon jól sikerült esemény volt, hiszen "akik megjelentek, azok beletették szívüket-lelküket, akiknek szólt, azok pedig jól érezték magukat". Szűcs Gábor fesztiváligazgató kiemelte: a szakmai tulajdonosok, a Magyar Teátrumi Társaság és az Magyar Színházi Társaság negyedik éve töretlen bizalommal állnak a szervezők mögött.

PestiSracok facebook image

A szakmai zsűri összesen tizennégy díjat ítélt oda. A legjobb rendezésért járó díjat Sebestyén Aba, a budapesti Radnóti Színház 10 című darabjának rendezője kapta, a legjobb színházi zene díját szintén e darab kapcsán kapta meg Cári Tibor. A szakmai zsűri döntése szerint a legjobb női főszereplő díját Szirtes Ági érdemelte ki a budapesti Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 című darabjában nyújtott teljesítményéért; a produkció érdemelte ki a legjobb díszlet díját is, amely Cziegler Balázsnak ítéltek oda.

A legjobb férfi főszereplő díját Horváth Lajos Ottó és Trill Zsolt a Caligula helytartója című darabban mutatott játékáért kapta meg; az előadás a Nemzeti Színház és Gyulai Várszínház koprodukciójában valósult meg. A legjobb női mellékszereplő elismerést Csákányi Eszter kapta, aki a budapesti Örkény Színház Secondhand című produkciójában állt közönség elé. A darab a legjobb dramaturgiai munkáért járó díját is kiérdemelte, Gábor Sárát vehette át a kitüntetést.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél című darabjának művészét, Erdei Gábort a legjobb férfi mellékszereplő díjával jutalmazták. Elismerték a legjobb harminc év alatti női színészi teljesítményt is, a díjat Mészáros Blanka, a budapesti Katona József Színház művésze érdemelte ki a Jeanne d'Arc-ban nyújtott alakításáért. A legjobb harminc év alatti férfi színész kategóriájában Ifj. Vidnyánszky Attila kapott díjat. A Vígszínház előadásában A diktátor című produkció két további díjat is kiérdemelt: a legjobb színpadi mozgás és koreográfia és a legjobb fényterv díját is, előbbit Bóbis László koreográfusnak, utóbbit Csontos Balázsnak ítélték oda.

A versenyben az Idióta című darabbal részt vevő debreceni Csokonai Színház is elismerésben részesült, Giliga Ilka a legjobb jelmezért járó díjat vehette át.A sz ervezők tájékoztatása szerint a színészzsűri díjai közül a legjobb női alakításért járó elismerését Sodró Eliza, a budapesti Radnóti Színház 10 című darabban nyújtott alakításáért kapta, a legjobb férfi alakításért járó díjat pedig a debreceni Csokonai Színház Idióta című produkciójában szereplő Kiss Gergely Máté érdemelte ki.

A közönségzsűri a Radnóti Színház 10 című produkciójának ítélte oda a különdíját, míg a Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díját Mészáros Béla kapta a Jeanne d'Arc és Rozsdatemető 2.0 című darabokban nyújtott teljesítményéért, Fazekas Júlia a budapesti József Attila Színház Karenina, Anna című produkciójának művésze vehette még át e kitüntetést mellette. A Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díja, amelyet az idei nyílt fórum legjobb színművének ítéltek meg, Oláh-Horváth Sára Életigen című darabjáé lett, amely egy trilógia második darabja, s amelynek első részéért a tavalyi POSZT-on kapta meg ugyanezt a díjat a szerző.

A POSZT idei versenyprogramjában tizennégy előadás, köztük négy budapesti, öt vidéki és öt határon túli produkció szerepelt. A darabokat a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be, a meghívott előadásokat Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója és Zalán Tibor író, dramaturg állította össze a 2018. március 1. és 2019. március 10. között bemutatott magyar nyelvű színházi előadásokból.

A fesztivál ideje alatt további színházi produkciók, szakmai beszélgetések, közönségtalálkozók, virtuális plakátkiállítás, valamint színházmarketing konferencia is várta az érdeklődőket. A POSZT idei díszvendége Molnár Piroska Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze volt.

Fotó: Wojczek - Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.