Pesti Srácok

A PIM kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség székháza

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza.

MTI

A székháznak a Magyar Írószövetség és társintézményei által használt mintegy 1300 négyzetméteres része továbbra is a magyar állam tulajdonában marad, de a tulajdonosi jog gyakorlója nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hanem a PIM lesz - mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke csütörtökön Budapesten. Hozzáfűzte: az épület sosem volt a Magyar Írószövetség tulajdona, ezért nem is tudja "elherdálni" azt.

PestiSracok facebook image

A Károlyi-palota a magyar irodalom, a Bajza utcai épület a magyar írók háza lesz - emelte ki a sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója. Az MTI kérdésére hozzátette: visszafogott becslések szerint a műemlék jellegű, rendkívül rossz állapotú székház PIM-hez kerülő ingatlanrészének felújítása mintegy 1,2 milliárd forintba fog kerülni. A teljes felújítást öt éven belül szeretnék elvégezni. A részletes felújítási koncepció - együtt a PIM teljes múzeumhálózatának mintegy öt milliárd forintos ingatlanfejlesztési terveivel - várhatóan 2020-ban kerül a kormány elé. A legsürgősebb tennivalók között van a jelenleg életveszélyes elektromos hálózat, valamint az elavult nyílászárók cseréje is - mondta Demeter Szilárd.

Kitért arra is: a Bajza utcai épületben az Írószövetség mellett a többi írószakmai szervezetnek is szeretnének irodákat biztosítani. A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) jelenleg is az épületben működik, de helyet kínálnak a József Attila Körnek (JAK) és a Szépírók Társaságának is. Utóbbi egyébként az első megkeresésre azt jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel. A Magyar Írószövetség ingyenes használatában a második emeleti irodák, mintegy 200 négyzetméteres épületrész marad - tette hozzá.

Az 1911-ben épült szecessziós épület a Magyar Írószövetség és társszervezetei által használt nagyobbik, mintegy 70 százaléknyi része 2014-ben került a terézvárosi önkormányzattól a magyar állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá. 2015 novemberében a Magyar Írószövetség ingyenes használatba vehette az épületrészt egy kormányhatározat értelmében - idézte fel Szentmártoni János.

A Bajza utcai épületben jelenleg az Írószövetség helyiségein és a FISZ irodáján kívül a Kortárs Kiadó és folyóirat szerkesztőségi szobái, pillanatnyilag kihasználatlan, felújításra szoruló terek, valamint magánlakások is vannak.

Hangsúlyozta: kompromisszumos, előremutató megoldás született most a székház ügyében. A Magyar Írószövetség 1989 óta civil szervezetként működik és sosem tudta kigazdálkodni az épületrész mintegy havi 1,5 millió forintos bérleti díját, ezért mindig állami átvállalásra volt szükség, de állagmegóvásra, felújításra így sem volt fedezet.

Azt az összeget, amelyet az Írószövetség eddig az épületrész fenntartására, a jelentős összegű rezsire költött, mostantól valódi szakmai munkára fordíthatja - mondta el. Hozzátette: a megállapodás fontos része, hogy ezzel a szervezet jelentős értéket képviselő könyvtárállománya a PIM révén állami védettség alá kerül.

Szentmártoni János kiemelte azt is: az Írószövetség a felbecsülhetetlen értékkel bíró irat- és dokumentumgyűjteményét a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumnak (RETÖRKI) adományozza a szakszerű tárolás, állagmegóvás és a már megkezdett feldolgozás és publikálás folytatása céljából.

A jövőre 75 éves irat- és dokumentumtár igen gazdag anyagának mérete mintegy 70-80 folyóméter - mondta el Riba András László történész, a RETÖRKI osztályvezetője a sajtótájékoztatón.

A kiemelt képen: Fényfestés a Magyar Írószövetség fővárosi székházának homlokzatán a költészet napja alkalmából 2017. április 11-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)