Pesti Srácok

Elkelt a francia padláson talált Caravaggio-festmény

A csütörtökre kitűzött árverés előtt elkelt a Judit lefejezi Holofernészt című, Caravaggiónak tulajdonított festmény, amelyet 2014-ben találtak egy Toulouse környéki ház padlásán. Az adásvétel létrejöttét a Labarba helyi aukciósház jelentette be kedden.

MTI

Az eladási árat nem hozták nyilvánosságra, csak annyit közöltek, hogy a vevő külföldi. Az 1607-ben keletkezett bibliai tárgyú kép piaci értékét szakértők 100-150 millió euróra (32,2-48,4 milliárd forint) becsülték. "Olyan ajánlatot kaptunk, amelyet nem lehetett nem továbbítani a tulajdonoshoz, akit meggyőzött, hogy egy nagy múzeumhoz közel álló műgyűjtőről van szó" - magyarázta az aukció lefújását Eric Turquin, a festmény vizsgálatát vezető francia művészettörténész, akinek elsőként mutatták meg a képet, felfedezése után néhány nappal. Turquin szerint a festmény, amely "legalább 100 évet töltött a padláson", meglepően jó állapotban van, alapos vizsgálaton esett át.

PestiSracok facebook image

A több mint 400 éves festményt véletlenül, 2014 áprilisában egy csőtörés nyomán fedezték fel egy Toulouse környéki házban, ahol mintegy 150 éve volt. A képen a bibliai Judit látható, aki Bethulia városában élt. Judit a várost körülzáró Holofernész asszír hadvezér táborába ment, és a hadvezér kegyeibe férkőzött, majd lefejezte.

A festményt az eredetiségével kapcsolatos kételyek miatt nem vásárolta meg sem a francia állam, sem egyetlen francia közgyűjtemény, így a képre 2016-ban elrendelt kiviteli moratórium tavaly novemberi lejártával szabadon eladhatóvá vált. A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy valóban a Caravaggióként emlegetett Michelangelo Merisi (1571-1610) művéről van-e szó, bár a többség hajlik arra, hogy a Caravaggióra jellemző chiaroscuro kép eredeti. Az egyik legjelentősebb Caravaggio-szakértő, Nicola Spinosa volt nápolyi múzeumigazgató szerint a bibliai Juditot ábrázoló festmény csaknem bizonyosan a lombard mester keze munkája, még ha erre soha nem is lesz cáfolhatatlan bizonyíték. Másoknak ugyanakkor kételyeik vannak, ők a művet inkább Louis Finson (1580-1617) flamand festőnek tulajdonítják, aki több képet is festett Caravaggio stílusában.

Ha valóban eredeti, ez a második olyan Caravaggio-festmény, amely a részeg asszír tábornokot, Holofernészt lefejező Juditot ábrázolja. Az első, 1600-ra datált kép a római Barberini-palotában látható.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.