Pesti Srácok

A Kafka-életmű értékes darabjai kerültek elő egy trezorból

Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a majdnem tíz évig tartó pereskedés után megszerzett Franz Kafka-trezorban az izraeli Nemzeti Könyvtár szakértői - jelentette a Háárec című újság honlapja.

MTI

A nagyközönség először láthatja a megtalált kéziratokat, köztük az Esküvői előkészületek vidéken című mű vázlatait, valamint a levél kéziratát, amely feltárja apjának kegyetlen viselkedését - közölték a könyvtár jeruzsálemi sajtótájékoztatóján.

PestiSracok facebook image

Gazdasági és kulturális szempontból is értékes irodalmi kincsekre bukkantak az eddig elzárt trezorban. A lista élén az 1907-ben írt, Esküvői előkészületek vidéken című novella három vázlata áll, amelyekből kiderül, hogy az első változatában még 58 oldalas írást Kafka a harmadik változatra öt oldalasra rövidítette. Ezt a novellát Kafka halála után széles körben publikálták, magyarul is megjelent.

Kafka híres, 1919-ben írott, Levél apámhoz címmel megjelent írását is megtalálták a trezorban. Az író a levél elkészítésekor 36 éves volt, felvázolta az őt gyermekkorában apja részéről ért érzelmi durvaságot. A levelet Kafka átadta édesanyjának, de az soha nem jutott el apjához. A nehéz olvasnivalót jelentő, feltáró levél önmagában is megálló, fontos irodalmi mű. Az izraeli Nemzeti Könyvtárba eljutott példányt Kafka saját maga írta írógépen, utolsó oldalát kézzel.

Izraelben különösen érdekes Kafkának a héber nyelv tanulásához használt füzete. A több füzetből álló sorozat egyikében a nyelvet gyakorolta. Tanára egy fiatal nő volt, Pua Ben Tuvim. A füzetben héber szavak találhatóak olykor német fordításukkal. Kafka az eddig nem ismert, most nyilvánosságra került füzetben bemutat egy 1922-ben, Palesztinában történt tanársztrájkot, amelyben a tanárok fizetésemelést követelve nem kezdték meg a tanévet. Emellett egy tanárnőjéhez írt vidám, személyes hangú levél is található, melyben elnézést kéri nyelvi hibáiért.

David Bloomberg, a Nemzeti Könyvtár elnöke ezekben a szövegekben Kafka zsidó és cionista identitásának újabb bizonyítékát látja, ami a kutatók körében vitatott kérdés. "Számunkra még világosabbá vált héber füzeteiből és leveleiből, melyekben az Izrael földjén létrejött zsidó településekkel és a cionizmussal foglalkozik, hogy az izraeli Nemzeti Könyvtárban van a helyük"- nyilatkozta Bloomberg.

A frissen megszerzett anyag fontos eleme Kafka 1911-es párizsi utazásának naplója. Kafka és Max Brod együtt utazott oda és azt tervezték, hogy írnak egy regényt kettejüknek az utazás során vezetett naplójából. Emellett a gyűjtemény tucatnyi, Brodnak küldött Kafka-levelet is tartalmaz, köztük több olyan képeslapot, melyeket Kafka két hónappal tuberkulózis okozta halála előtt adott fel. A képeslapokban megemlítette betegségének súlyosbodását.

A szövegek mellett Kafka rajzai és illusztráció is felbukkantak, a legtöbb egy fekete borítójú füzetben, de önálló lapokon is, elsősorban másokról és magáról készített karikatúrák és portrék.

A kéziratokat a könyvtár katalogizálni kezdi, majd fényképüket közzé teszik a könyvtár honlapján.

A huszadik század egyik legjelentősebb írója, Franz Kafka 1924-ben, 41 éves korában elhunyt, és halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el kéziratait. Brod azonban tehetségét és jelentőségét felismerve nyomda alá rendezte és kiadta műveit. 1939-ben a német megszállás elől Max Brod az akkori Palesztinába vándorolt és magával vitte Kafka írásait.

A következő három évtizedben, 1968-as haláláig folytatta Kafka írásainak szerkesztését és közzétételét. Néhány munkát a hatvanas években átadott az oxfordi egyetemi könyvtárnak, de a többit magánál tartotta. Brod halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, emellett tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.

Esther Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után a gyűjtemény két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de 2016-ban elvesztették a pert Izrael Állammal szemben. Az eddig rejtett trezorok tartalma így a Nemzeti Könyvtárba került.

Fotó: Izraeli Nemzeti Könyvtár

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.