Pesti Srácok

Világai(n)k zenéje – A Lajkó-VOŁOSI lemezről

Ha klasszikus és népi vonószene talál egymásra, az már önmagában kockázatos, hiszen a komolyzenészek számára szinte lehetetlen feladat a paraszti hangzás és technika megtanulása. Van azonban öt zenész, akiknél e két világ tökéletes szimbiózisban van. Ösztönös és elementáris a zenéjük, amelyhez könnyedén tudott kapcsolódni egy hatodik vonós fenomén. A lengyel VOŁOSI és Lajkó Félix közös albumáról szuperlatívuszokban beszél a kritika, jelenleg a világzenei toplista második helyén tanyázik a lemez, a Songlines főszerkesztője, Simon Broughton például azt írta róla: így érezhette magát egy 18. század végi koncertlátogató Paganini első koncertjei után. Lemezkritika.

MÉNES MÁRTA-061.hu

Egy klasszikus zeneszerző apa két klasszikus zenész fia egyikük esküvőjén találkozik három falusi népzenésszel és ott helyben közös zenekart alapítanak - ez a VOŁOSI "keletkezéstörténete", akik aztán egy varsói (Warsaw Skrzyzowanie Kultur) és egy budapesti (Budapest Ritmo) fesztivál kedvéért összeállnak Lajkó Félixszel, a többi pedig már történelem. És lehet, hogy tényleg az, a világzene történetében legalábbis mindenképp mérföldkő ez a találkozás. Nemcsak Lajkó miatt, aki puszta lényével és zsigeri művészetével önmagában főnyeremény, hanem mert olyan könnyedén csúszik egymásra, olyan hibátlanul csatlakozik össze e két ars poetica, mint a kirakós darabjai. Közös ősi tudás ez, egy közös folkkincs, amely alkotóinak ösztönszerű kiválogatása által nemcsak hogy egymásra rímelő, de harmonikus, értékes és ami a legfontosabb, fogyasztható muzsika születik.

PestiSracok facebook image

A Speedmotion-nel in medias res belecsapunk a lemezbe, talán ez az album legerősebb track-je, egy pillanatra sem ül le, félelmetes a húzása. A VOŁOSI ebben a számban kiváló alapot ad Lajkó szédítő és burjánzó játékának, Krzysztof Lason és Lajkó hegedűfutamai dominálnak, amelynek a bőgő-cselló-brácsa alap ad súlyos ritmikát. A Side-dal lágyabb vizekre evezünk, ez egy érzékenyebb, építkezőbb, ívesebb dal. Míg előbbi kettőt Lajkó szerezte, a Crawler VOŁOSI-dal kötöttebb, átláthatóbb és követhetőbb szerkezettel, de ennek is nagyon jól áll a lajkói őrület, anélkül hogy elvinné azt. A csellista Stanislav Lason szerzeménye sejtelmes világba kalauzolja a hallgatót, az Upside Down nyugodt, lírai szálait tradicionálisabb, a falusi népi vonószene mélységeit megmutató From the Ditch váltja fel, majd Lajkó Valse című, fokozatosan kibontakozó, sokrétű, kissé stílusidegen keringő-motívumokkal díszített opusza következik. A Downhill Jan Kaczmarzyk hegedűs szerzeménye, lüktető világa kiváló táptalajt ad Lajkó zenei gondolatainak. És ha már a lemez elején volt Speedmotion, akkor a lemez vége felé kell lennie egy lassabb, gondolkodóbb Lajkó-szerzeménynek, a Slowmotion-nek is.

A Pompeii méltó lezárása az albumnak, amely a legfőbb bizonyíték arra, hogy a kezdetben akár indokolatlannak tűnő 5+1 vonós felállásnak valóban van létjogosultsága. Nem viaskodásról, birkózásról van itt szó, Lajkó Félix nem akarja megenni reggelire a VOŁOSI-t, az együtt gondolkodásuk, zenei fuzionálásuk azonban olyan eddig ismeretlen, fantáziánkat a saját gyökereink felé lendítő világba utaztatja a hallgatót, amire eddig tényleg nem volt példa.

Hat vonós húzza kilenc track-en keresztül, de ez az album mégsem sok, nem tolakodó, ösztönösen és jóízléssel teszi kéz a kézbe a klasszikus és a folk hagyományokat, hogy aztán valami teljesen új műfaj születhessen. Világzene? Lehet hogy az, bármit is jelentsen ez. Az biztos, hogy aki végighallgatja, annak nem lesz kérdése: ez a muzsika a mélyrétegekig hatol, egyszerűen bekebelezi a hallgatót.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.