Pesti Srácok

Két év múlva nyílhat meg a Pannon Park és a Biodóm

Két év múlva nyílhat meg az Állatkert új bemutató komplexuma, a Pannon Park és központi építménye, a Biodóm.

MTI

A fővállalkozó építési feladatai várhatóan jövő tavaszig tartanak, ezt követően a dekorálás, az oktató és tájékoztató eszközök, a termőtalaj beállítása, a növények és az állatok betelepítése következik. A komplexumot, amely minden korábbinál több élményt és látnivalót fog kínálni, várhatóan 2021-ben adják át a nagyközönségnek - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.

PestiSracok facebook image

Mint írták, 2017 augusztusának végén kezdődött az öthektáros Pannon Park, és annak központi építménye, az 1,7 hektáros Biodóm kialakítása. Ez az elmúlt száz év legnagyobb szabású fejlesztése a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ráadásul a fedett parkként funkcionáló Biodóm kedvezőtlen időjárás esetén is programlehetőséget nyújt.

A földmunkák, az alapozás, illetve a vasbeton karéj kialakítása után tavaly már az acél tetőszerkezet szerelésén dolgoztak. Az acélszerkezet 1505 tartószerkezeti acélrúdból és 539 szerkezeti csomópontból áll, amelyek 964 háromszögletű mezőt alkotnak. Időközben a fényáteresztő fóliamembrán is felkerült a tartószerkezetre, és jelentősen előrehaladtak az épület belső terében az állattartó terek, köztük az édesvízi és tengeri akváriumi medencék kialakítása, valamint a környező szabadtéri kifutók kiépítésével kapcsolatos munkálatok. A legnagyobb, 2,5 millió literes tengervizes medence Közép-Európa legnagyobbja lesz, térfogata a hazai tengeri bemutatók összességét is felülmúlja.

"Az építéskivitelezés 2020 tavaszáig fog tartani, néhány hónappal tovább, mint azt eredetileg tervezték. Ennek oka, hogy a tervezett műszaki tartalmat kissé meg kellett változtatni, elsősorban állattartási okokból, illetve a dolgozók számára biztosított szociális blokkal kapcsolatban felmerült új igények miatt" - áll a közleményben. A változtatások nyomán az építéskivitelezés tartalékkerettel számított költségei 2,63 százalékkal növekedtek: 33,03 milliárdról 33,89 milliárd forintra.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.