Pesti Srácok

21. századi külsővel vár a 2 milliárdból megújult Újhegyi sétány

21. századi külsővel vár a 2 milliárdból megújult Újhegyi sétány

Geoball és vízszintes kötéllétra a gyerekeknek, “felhőgyár” és vízjáték a sétálóknak – egységes, stílusos korzóvá vált az Újhegyi sétány. A most átadott déli szakaszon egy információs TOTEM oszlopon a látogatók Kőbánya érdekességeiről is olvashatnak. A teljes korzó rekonstrukciójával Kőbánya egyik legnagyobb önkormányzati fejlesztése valósult meg. “20 ezer lelkes városrész főutcája vált újra hangulatos, élő közösségi térré. Az Újhegyi sétány 21. századi külsőt kapott, amely méltó a dinamikusan fejlődő kerülethez és amelyre minden kőbányai büszke lehet.” – mondta az átadás után D. Kovács Róbert Antal polgármester. A kőbányai korzó déli szakaszának korszerűsítésére közel 1 milliárd forintot fordítottak, így a teljes sétány revitalizációjának összköltsége megközelíti a 2 milliárd forintot.

061.HU

“Felhőgyárak”, vagyis 17 méter magas, megvilágított páragömbök jelölik mostantól Budapest egyik legnagyobb lakótelepe főutcájának határait. Ahogy az Újhegyi sétány már felújított részein, úgy a déli szakaszon is “meglepetésszobrok”, Plank Antal szobrász miniatűr alkotásai elevenítik fel a kerület hagyományait: csille, boroshordók, kukoricacső emlékeztet az egykori bányászatra, szőlészetre, sertéstartásra. A víz jegyében megújított korzón páraoszlopok és páragömbök hűsítenek a nyári melegben, a látványos vízjáték pedig stílusában is illeszkedik a sétányon már elkészült lépcsős zuhataghoz és szökőkúthoz. A gyerekek számára különleges játszóeszközöket helyeztek ki, például geoballt és vízszintes kötéllétrát. Az információs TOTEM oszlop pedig mindenki számára érdekes információkat nyújt Kőbányáról. Megújult a burkolat és a növényzet, az új parkosított övezeteket automata öntözőrendszer tartja frissen.

PestiSracok facebook image

“20 ezer lelkes városrész főutcája vált újra hangulatos, élő közösségi térré. Az Újhegyi sétány 21. századi külsőt kapott, amely méltó a dinamikusan fejlődő kerülethez és amelyre minden kőbányai büszke lehet. Az átgondolt, igényes fejlesztésből pedig a helyiek kétszeresen is profitálnak, hiszen a beruházással az Újhegyi lakótelepen a lakások értéke is jelentősen megemelkedett.” – mondta az átadás után D. Kovács Róbert Antal polgármester.

Az Újhegyi lakótelepet az 1970-es években építették. A sétány ma is egy közel 20 ezres közösség gyalogos főutcája, amelyet az idősebbek és a babakocsit toló kisgyermes szülők korábban nehezen tudtak megközelíteni a támfal miatt. A rekonstrukció során az önkormányzat akadálymentessé tette a korzót, megnyitotta a közösségi teret.

Az Újhegyi sétány három ütemben újult meg, a rekonstrukció 2015-ban kezdődött. A városfejlesztési munka a közterületek akadálymentesítése mellett magába foglalta a közösségi- és játszóterek korszerűsítését, a térburkolatok, utcabútorok cseréjét, valamint a zöldfelületek megújítását és automata öntözőrendszerének kiépítését. Az I. ütemben a korzó szíve, a középső szakasz kapott új külsőt a Bányató és a Harmat utca között. Létrehozták az idősek találkozó helyét, külön játszóteret alakítottak ki a kisebb és a nagyobb gyerekeknek, a felnőttek számára pedig fitnesz parkot építettek. Megújult és kibővült az Újhegyi Közösségi Ház és multifunkciós piactér is létrejött. A munkát 2017-ben nívódíjjal jutalmazta a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület. Az idén áprilisban átadott II. ütemben a sétány északi szakasza készült el a Harmat utcától a Mádi utcáig. Ebben az ütemben készült el az első a korzó végpontjait jelző “felhőgyárakból”. A megújult játszótéren pedig köztéri WC-t és pelenkázót is létrehoztak. A III., most záruló ütemben a sétány déli részét korszerűsítették közel 1 milliárd forintból. Így a kőbányai korzó teljes revitalizációjának összköltsége megközelíti a 2 milliárd forintot.

A városrehabilitációs program a Fővárosi Önkormányzat TÉR_KÖZ programja támogatásával valósult meg.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.