Pesti Srácok

A Svéd Akadémia szerint nem tőlük eredt a telefonos Nobel-beugratás

Nem a Svéd Akadémiáról kezdeményezték azt a telefonhívást, amelynek következményeként durva beugratás áldozata lett John Banville ír író - közölte szerdán az irodalmi Nobel-díjat odaítélő testület.

MTI

Az írót az idei (és az elmaradt tavalyi) díj odaítélésének napján, október 10-én egy telefonáló, aki a Svéd Akadémia szóvivőjeként mutatkozott be, arról tájékoztatta, hogy neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. A férfi később újból felhívta, és telefonüzenetet hagyott, amelyben azt állította, hogy az akadémia az utolsó pillanatban visszavonta a díjat, mert tagjai nem értettek egyet a döntésben.

PestiSracok facebook image

A durva telefonos beugratás miatt a Svéd Akadémia vizsgálatot indított annak kiderítésére, ki és honnan hívta fel John Banville-t az akadémia nevében azt állítva, hogy ő az irodalmi Nobel-díj idei nyertese. A szerdai tájékoztatás szerint a kimenő telefonhívások átvizsgálása kizárta annak lehetőségét, hogy a megtévesztő hívást az akadémia valamelyik telefonjáról kezdeményezték volna. Mindazonáltal az átverést nagyon rafináltan megszervezték, mert a Svéd Akadémián szólt a telefon, amikor a becsapott szerző visszahívta a kijelzőjén megjelent telefonszámot.

Banville szerint a telefonos beugratást valószínűleg olyasvalaki követte el, aki le akarta járatni az akadémiát. "Az az érzésem, hogy nem ellenem irányult valójában. Szerintem azt gondolta, hogy nagy botrányt csinálok a sajtóban, és ez újabb vitát vált ki az akadémia tagjai között" - mondta az író a The Irish Times című lapnak, amelynek beszámolt az esetről.

A 2018-as irodalmi Nobel-díjat Olga Tokarczuk lengyel írónőnek, a 2019-es díjat pedig Peter Handke osztrák írónak ítélték oda.

Az akadémia tavaly egy szexuális zaklatási ügy kirobbanása és a nyertesek nevének kiszivárogtatása miatt súlyos válságon ment keresztül, ezért az irodalmi Nobel-díj átadását is egy évvel elhalasztották. A megújult akadémia idén ezért hirdetett két irodalmi Nobel-díjast.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.