Pesti Srácok

Elhunyt Alicia Alonso kubai táncosnő, híres balettművész

Elhunyt Alicia Alonso kubai táncos és koreográfus, minden idők egyik legnagyobb balettművésze.

MTI

A legendás balett-táncosnő csütörtökön halt meg egy havannai kórházban, 98 évesen - közölte az általa alapított Kubai Nemzeti Balett.

PestiSracok facebook image

Alicia Alonso az egyetlen latin-amerikai táncosnőként vívta ki magának prima balerina assoluta címet, amelyet csak az egészen kivételes táncművészek kapnak meg. Legismertebb szerepeit a Giselle, A hattyúk tava, a Csipkerózsika, A rosszul őrzött lány és a Carmen című darabokban alakította több évtizedes pályafutása során.

Alonso 1995-ben vonult vissza, de nem végleg, mert még utána is színpadra állt néhányszor. Minden idők egyik legnagyobb táncosaként tartják számon, neki köszönhető az is, hogy a kubai táncosok világszerte keresettek. Táncos karrierje 64 éven át tartott, ez idő alatt 132 produkcióban szerepelt. Koreográfusként is sikeres volt.

"Nem tudom a koromat, csak azt érzem, hogy élek, élek és élek, és néha még táncolni is van kedvem" - mondta 95. születésnapján az EFE spanyol hírügynökségnek a művész, hozzátéve, hogy úgy érzi, a közönség - elsősorban a kubai közönség - szeretete mindig elkíséri, és ez boldoggá teszi az életét.

Alicia Alonso 1920. december 21-én született Havannában, kilencéves kora óta táncolt. Mestere és első férje, a 2013-ban elhunyt Fernando Alonso koreográfus nevét viseli. Az 1940-es években vele ment át Kubából az Egyesült Államokba, ahol a New York City Ballet és más neves amerikai társulatok szólistájaként aratott sikert.

Hazájába visszatérve létrehozta a Kubai Nemzeti Balettet és az 1959-es forradalom után a szigetország kultúrájának éppúgy nagykövetévé vált, mint az UNESCO jószolgálati missziójának.

Munkásságának elismeréseként 2015 szeptembere óta az ő nevét viseli a havannai nagyszínház.

fotó: AP/Franklin Reyes

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)