Pesti Srácok

A jó tanuló felel és ír – Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című kötetéről

Minden könyv emlékkönyv is egyben, vannak kötetek, amelyeknek már a borítói is meghívnak minket az utazásra, így aztán az olvasás élményének fennhatóságát kiterjesztik. A Móra kiadó szinte egyedülálló módon sok könyvét nem csomagolja újra, hanem meghagyja az élményt az eredeti fekvésében, azaz: úgy adja ki klasszikus köteteit, ahogy negyven vagy ötven éve.

PZL – 061.hu

Ezek a klasszikusok tehát ugyanazokkal a vizuális együtthatókkal jelennek meg, amikkel az elmúlt fél évszázadban. Mert nemcsak a szöveg a kulturális örökségünk, hanem a könyvtárgy is. A Tanár úr kérem afféle karcolatgyűjtemény, 1916-ban jelent meg, az egyik utolsó állapotrajza a régi Magyarországnak, de persze szó sincs a háborúba ájult nemzetről, ugyanakkor az első, Reggel hétkor című fejezet nemcsak arról szól, hogy hősünk elkésik majd az iskolából, hanem az ideiglenességről is. A félálomban merengő Bauer arról vizionál, hogy ceruzával megrajzolta már Magyarország határait, de még nem húzta ki tussal. A tanára szerint „Szerbiából négyesre áll”, ami elég rossz jegynek számít ugyebár, a mai értékelésben a kettesnek felel meg.

PestiSracok facebook image

És hogy a könyv milyen mélyen áll a történelemben, arról az Altmannról szóló szöveg is tájékoztatást ad. Ugyebár Altmann az év elején magyarosította nevét Katonára, és hogy mennyire megbánta szegény gyerek, amikora tanár a naplóban átlapozta az első oldalakat... Tehát ha Altmann Altmann marad, megúszhatta volna a felelést. A kötet nemcsak a gyerekkorunk emlékkönyve, a felelés, az osztálynapló lapozásának stressze, a házi feladatok okozta gyötrelmek lekottázása, hanem egyben egy képzeletbeli nyelvi múzeum is, ahová olyan már nem használt kifejezések is szerepelnek, mint a spongya, a mennyiségtan vagy éppen a tornaórák saslengése. Karinthy lajstromba veszi a klasszikus diákcsínyeket, a csontvázra cilindert, rozmárra bajúszkötőt rajzolás meghitt pillanatait, de megismerhetjük azt a megbocsáthatatlan bűnt is, amikor hősünk el akarja adni a stilisztika könyvét a Múzeum körúti antikváriumban.

Az 1916-os Tanár úr kérem még Vértes Marcell rajzaival jelent meg, a Móra kiadását már Kass János illusztrálta, utóbbi igazibb, elevenebb, tehát jól döntött a Móra, amikor annak idején újragondolta a könyv külalakját. Karinthy karcolatai a mai értelemben vett humort jelenítik meg, hiszen addig jórészt A helység kalapácsa és néhány Mikszáth Kálmán dolgozat jelentette az elsőszámú irodalmi humorforrást. A szövegeket az iskola élménye köti össze, egyébként önálló írásokról van szó, amelyek azért mégis rafináltan állnak össze egyetlen emlékkönyvvé. A jó tanuló felel című sziporkázó jelenet után természetesen A rossz tanuló felel című szöveg olvasható. A kötet parádés jellemrajzok gyűjteménye, a jó tanuló Steinmannt, vagy az óráról elkéső Bauer úgy jelenik meg előttünk, hogy nincs is szükségünk különböző filmes vagy színházi adaptációkra ahhoz, hogy életre keljenek.

Karinthy finom és intellektuális humorral örvendeztet meg minket, gondoljunk csak a Magyardolgozat című fejezetben olvasható két Petőfiről szóló dolgozatimitációra. Skurek Ferenc néven szignózott bűbájos dilettáns dolgozatát Parti Nagy Lajos is elirigyelhetné, és hiszen hol vannak még a posztmodern nyolcvanas évek végi dilettatáliák, a különféle rájátszások. Kevés olyan remeklése van a magyar prózairodalomnak, amelynek a fejezetcímei is köznyelviesültek, képaláírásokban, szóviccekben tűntek fel. Ott van például a Magyarázom a bizonyítványom, a Lógok a szeren, a Röhög az egész osztály vagy éppen a Jó tanuló felel.

Vagy hogy mást ne mondjunk, ott van a Hazudok című fejezet felütése. „Kezdetben voltak a betűk, és én így szóltam: „Úr ír”. Az úr a szerző szerint magas ember volt, fején fényes cilinderrel... Természetesen ez az úr maga volt Karinthy, aki nemcsak az osztályteremben izgulta végig a feleltetéseket vagy a tornaórákon a gyűrűgyakorlatot, hanem kalózkodott, indiánokkal sőt a marsi hangyákkal is harcolt... A hangyás történet pedig ugyebár akkora könyvbe van írva, mint egy ház és a lapjait gépek hajtják. Ez a hatalmas könyv valójában úgy 15 cm magas lehet, és Tanár úr kérem a címe.

Fotók: PZL

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)