Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A realizmus változásait járja körül a Nemzeti Galéria megújult állandó kiállítása

TRTihanyi Rita ‎ 061.hu 2019. november 15. 16:58

A realizmus változásait járja körül a megújult állandó Munkácsy-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

MTI

A Változatok realizmusra - Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás pénteki sajtóbemutatóján Szücs György, az MNG tudományos főigazgató-helyettese kiemelte: a hagyományosan Munkácsy Mihály (1844-1900) életművét központba állító tárlat az utolsó egység a 19. század egészét bemutató állandó kiállítótermek sorában, amelyet új koncepció alapján rendeztek át. Az új koncepció tükrözi a művészettörténet szemlélet- és hangsúlyváltozásait - tette hozzá Szücs György, aki szerint bár Munkácsy kultusza ma is töretlen, a háttérben szakmai részről zajlik egy nagyon aprólékos, árnyalatokra törekvő művészettörténeti munka.

PestiSracok facebook image

A Munkácsy-teremsort elfoglaló megújult kiállítás hat tematikus blokkra tagolódik, nem különálló, zárt életműveket, "kiemelkedő csúcsokat" mutat be a 19. század művészetéből, hanem igyekszik rekonstruálni a kor kontextusát, a társadalmi körülményeket, mentalitást - hangsúlyozta a főigazgató-helyettes. A tárlat az 1850-es évektől a századfordulóig követi a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágázását, majd meghaladását is. A kiállítás anyagában számos eddig ritkán látott, raktárban őrzött alkotás is helyet kapott, valamint egy nemzetközi válogatás - többek között Narcisse Virgilio Diaz de la Pena, Albert von Keller és Louis-Ernest Barrias egy-egy műve - is látható.

Az újrarendezett kiállítás két kurátora Krasznai Réka és Zwickl András. Krasznai Réka elmondta: Munkácsyt nem lehetett megkerülni a koncepció kidolgozásakor, továbbra is a fő helyen láthatóak a festő legfontosabb remekművei, például a Siralomház vagy a Rőzsehordó nő. Ugyanakkor igyekeztek új szempontok alapján, tágabb összefüggések mentén is megközelíteni az életművet. Ezt a célt szolgálják mások mellett Mednyánszky László, Bihari Sándor, Paál László, Fényes Adolf, Koszta József, Mészöly Géza vagy Deák-Ébner Lajos kiállított festményei is.

Munkácsy Mihály Délutáni látogatás című festménye a Változatok a realizmusra - Munkácsytól Mednyánszkyig című állandó kiállítás megnyitója előtti sajtóbejáráson a Magyar Nemzeti Galériában 2019. november 15-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A 19. századi festészet nagy fordulata volt, amikor elkezdték ábrázolni a kor társadalmi valóságát, a szegénységet, a névtelen szenvedőket. Ez a törekvés tetten érhető Munkácsy korai korszakának képein is - hangsúlyozta Krasznai Réka. A nagyvárosi szegénység mellett hangsúlyt kaptak a kiállításon Munkácsy és kortársai az elegáns életet bemutató képei, valamint a vidéki mindennapok, a természet ábrázolása is.

A sajtóbejáráson Zwickl András elmondta: nagyon fontosnak tartották, hogy Mednyánszky László (1852-1919) is megkapja végre a méltó helyét a kiállításban, tájkép festészetét a lehető legsokoldalúbban igyekszik megmutatni a tárlat anyaga. Nem csupán a jellegzetes párás, ködös vízpartokat ábrázoló tájképeit láthatja a látogató, hanem több, technikailag nagyon előremutató, de kevésbé ismert művet is.

A kiállítás november 16-tól látogatható a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kapcsolódó témák
munkácsy mihály kiállítás magyar nemzeti galéria
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)