A realizmus változásait járja körül a Nemzeti Galéria megújult állandó kiállítása

A realizmus változásait járja körül a megújult állandó Munkácsy-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

MTI

A Változatok realizmusra - Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás pénteki sajtóbemutatóján Szücs György, az MNG tudományos főigazgató-helyettese kiemelte: a hagyományosan Munkácsy Mihály (1844-1900) életművét központba állító tárlat az utolsó egység a 19. század egészét bemutató állandó kiállítótermek sorában, amelyet új koncepció alapján rendeztek át. Az új koncepció tükrözi a művészettörténet szemlélet- és hangsúlyváltozásait - tette hozzá Szücs György, aki szerint bár Munkácsy kultusza ma is töretlen, a háttérben szakmai részről zajlik egy nagyon aprólékos, árnyalatokra törekvő művészettörténeti munka.

A Munkácsy-teremsort elfoglaló megújult kiállítás hat tematikus blokkra tagolódik, nem különálló, zárt életműveket, "kiemelkedő csúcsokat" mutat be a 19. század művészetéből, hanem igyekszik rekonstruálni a kor kontextusát, a társadalmi körülményeket, mentalitást - hangsúlyozta a főigazgató-helyettes. A tárlat az 1850-es évektől a századfordulóig követi a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágázását, majd meghaladását is. A kiállítás anyagában számos eddig ritkán látott, raktárban őrzött alkotás is helyet kapott, valamint egy nemzetközi válogatás - többek között Narcisse Virgilio Diaz de la Pena, Albert von Keller és Louis-Ernest Barrias egy-egy műve - is látható.

Az újrarendezett kiállítás két kurátora Krasznai Réka és Zwickl András. Krasznai Réka elmondta: Munkácsyt nem lehetett megkerülni a koncepció kidolgozásakor, továbbra is a fő helyen láthatóak a festő legfontosabb remekművei, például a Siralomház vagy a Rőzsehordó nő. Ugyanakkor igyekeztek új szempontok alapján, tágabb összefüggések mentén is megközelíteni az életművet. Ezt a célt szolgálják mások mellett Mednyánszky László, Bihari Sándor, Paál László, Fényes Adolf, Koszta József, Mészöly Géza vagy Deák-Ébner Lajos kiállított festményei is.

A 19. századi festészet nagy fordulata volt, amikor elkezdték ábrázolni a kor társadalmi valóságát, a szegénységet, a névtelen szenvedőket. Ez a törekvés tetten érhető Munkácsy korai korszakának képein is - hangsúlyozta Krasznai Réka. A nagyvárosi szegénység mellett hangsúlyt kaptak a kiállításon Munkácsy és kortársai az elegáns életet bemutató képei, valamint a vidéki mindennapok, a természet ábrázolása is.

A sajtóbejáráson Zwickl András elmondta: nagyon fontosnak tartották, hogy Mednyánszky László (1852-1919) is megkapja végre a méltó helyét a kiállításban, tájkép festészetét a lehető legsokoldalúbban igyekszik megmutatni a tárlat anyaga. Nem csupán a jellegzetes párás, ködös vízpartokat ábrázoló tájképeit láthatja a látogató, hanem több, technikailag nagyon előremutató, de kevésbé ismert művet is.

A kiállítás november 16-tól látogatható a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi