Pesti Srácok

Magyarország rendezheti a Nemzetközi Színházi Olimpiát 2023-ban

A világ legjobb színházai mutatkoznak meg a Nemzetközi Színházi Olimpián. Szentpéterváron, az idei Olimpiát záró sajtótájékoztatón Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója bejelentették: 2023-ban Magyarország szeretné megrendezni a színházi világ egyik legnagyobb eseményét.

061.hu

2023-ban lesz Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója, és a Nemzeti Színház abban az évben rendezi meg tizedik alkalommal a legnagyobb magyar drámaíróról elnevezett nemzetközi színházi fesztiválját, a Madách Imre Nemzetközi Színházi Fesztivált, a MITEM-et (Madách International Theatre Meeting). A mai bejelentéssel Vidnyánszky Attila régi álma valósulhat meg: a tizedik MITEM lehet a tizedik Nemzetközi Színházi Olimpia is egyben. Az Olimpia alapítói és tanácsadó bizottságának tagjai - köztük Valerij Fokin, Theodoros Tersopoulos és Tadashi Suzuki - támogatják kandidálási szándékunkat, de a mai bejelentés csak a hivatalos ügymenet végén, a következő néhány hónapban válhat véglegessé.

PestiSracok facebook image

"Színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi Magyarországot a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére. Még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe, eszmét cserélhetünk más országok színházaival. Ez egy jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is, hiszen terveim szerint velük együtt fogadnánk a világ legjobb társulatait" – mondta a bejelentés után Vidnyánszky Attila.

Az idei, 2019-es Nemzetközi Színházi Olimpiát két ország két városa, az ötmilliós orosz metropolisz, Szentpétervár, és egy japán falu – amely egyébként jelentős színházi központ – Toga rendezte. A több hónapon át tartó színházi világeseményen tizenöt ország harminc színháza mutatta be előadásait. Magyarországot – az olimpiák történetében első hazai kőszínházként – a Nemzeti Színház képviselte. Szeptemberben a híres szentpétervári Alekszandrinszkij Színházban kétszer is játszotta a teátrum a Rocco és fivérei című előadást azzal a nem titkolt reménnyel, hogy sikeres szereplés esetén nőnének az esélyek az olimpia megrendezésére. A mai sajtótájékoztatón a rendezési szándékot Magyarország Kormánya nevében Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára is megerősítette.

Ahogy az ókori olimpiai játékokat a görögök találták ki, úgy az újkori színházi olimpia is görög találmány. Miként az ókori hellén világ legjobb sportolói Olümpiában versenyeztek, úgy az antik drámaírók Dionüszosz ünnepén Athénben mérték össze tudásukat. Huszonöt éve a jeles görög rendező, Theodoros Tersopoulos egyesítette az olimpia eszmét a színházzal, és létrehozott egy olyan eseményt, ahol a világ legjobb színházi alkotói, társulatai találkozhatnak, és mutathatják be előadásaikat: a Nemzetközi Színházi Olimpiát. Alapítókként Tersopoulos társai a világszínház legkiemelkedőbb alkotói - az amerikai Robert Wilson, az angol Tony Harrison, a spanyol Nuria Espert, a japán Tadashi Suzuki, és a már elhunyt orosz Ljubimov, német Heiner Müller, és a brazil Antunes Filho - voltak.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.