Pesti Srácok

Megnyílt a Koreai Kulturális Központ új épülete Budapesten

Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg hétfőn Budapesten, a Frankel Leó utcában.

MTI

Magyarország éppen harminc éve, Kelet-Európa államai közül elsőként vette fel a kapcsolatot a Koreai Köztársasággal - idézte fel a budapesti Koreai Kulturális Központ új épületének avatóünnepségén Baranyi András keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. Mint közölte, rövidesen megkezdi működését a Szöuli Magyar Kulturális Központ is, amelyet december 12-én Szijjártó Péter külügyminiszter nyit meg.

PestiSracok facebook image

Baranyi András emlékeztetett arra, hogy a két ország között kiváló a gazdasági együttműködés, elmondása szerint idén a Koreai Köztársaság vált Magyarország legnagyobb külföldi befektetőjévé. A kétoldalú kapcsolatokban a kultúra is kiemelt szerepet tölt be, hiszen idén magyar kulturális évadot rendeztek Koreában, és Magyarország volt a Szöuli Nemzetközi Könyvvásár díszvendége is - tette hozzá Baranyi András.

Csö Kju Szik, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete szintén megemlékezett a diplomáciai kapcsolatfelvétel kerek évfordulójáról, hozzátéve: a két országot idén egy tragikus esemény, a Hableány turistahajó balesete is összekovácsolta, a magyar kormány és polgárok ugyanis nagy odaadással segítettek a mentésben és az áldozatok utáni kutatásban. Hétfőn Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg Budapesten - hangsúlyozta Csö Kju Szik.

Kim Te Hun, a Koreai Kulturális és Információs Szolgálat igazgatója felidézte, hogy az első magyarországi Koreai Kulturális Központ 2012-ben nyitotta meg kapuit, és kiemelte, hogy az új épület még nagyobb teret nyújt a kulturális együttműködésre.

Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere örömét fejezte ki, hogy a kulturális központ új épülete a kerületben kapott helyet, és felajánlotta az önkormányzat partneri együttműködését.

Érdeklődő a Kortárs koreai építészet kozmopolita arca 1989-2019 című kiállításon az újonnan átadott budapesti Koreai Kulturális Központban 2019. november 18-án. Fotó: MTI/Mónus Márton

A Koreai Kulturális Központ számos kulturális eseményt és tanulási lehetőséget kínál az érdeklődőknek a koreai nyelvtanfolyamoktól a taekwondo edzéseken át a K-pop kultúrához kapcsolódó táncokig. Tartanak főzőkurzusokat, kulturális műhelyükben pedig koreai kézműves tárgyakat készíthetnek a látogatók.

A most átadott, háromemeletes kulturális komplexumban 100 fős színházterem, kiállítóterek, szemináriumi termek, bemutatókonyha, többezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon és taekwondo edzőterem is található, továbbá egy külön emelet a koreai nyelv, a hagyományos viselet és kézművesség, valamint a teaszertartás megismerésére nyújt lehetőséget. A tetőteraszon kiépíteni tervezett koreai pavilon jövőre nyílik meg.

Az épületben elsőként a cshongszongi fehér porcelánt és az elmúlt 30 év jelentősebb koreai építészeti projektjeit mutatja be időszaki kiállítás.

Az újonnan átadott budapesti Koreai Kulturális Központ konyhája 2019. november 18-án. Fotó: MTI/Mónus Márton

Az újranyitást emellett gazdag eseménysorozattal ünnepli a központ, ahol fellép többek között a Koreai Nemzeti Művészeti Konzervatórium cselló tanszékének vezető professzora növendékeivel, a koreai kortárs jazz kiválósága, és egy kortárs táncegyüttes is.

Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.