Pesti Srácok

Négy elkövető után nyomoz a rendőrség a drezdai ékszerrablás ügyében

Négy elkövető után nyomoz a rendőrség a drezdai ékszerrablás ügyében. A hatóságok szerdai közlése szerint "sűrűsödnek azok a nyomok, amelyek szerint négy elkövető vett részt a betörésben". Erre a rendelkezésre álló videofelvételek alapján következtettek a nyomozók.

MTI

A két betörő mellett, akik a múzeumként működő drezdai uralkodói palotában (Residenzschloss) készült felvételeken láthatók, még két tettes tartózkodhatott az épületen kívül.

PestiSracok facebook image

A nyomozók közlése szerint a tetthelyen végzett munka nagyon időigényes, a betörők ugyanis kiürítettek egy poroltót, hogy eltüntessék nyomaikat. Az Epaulette nevű különleges nyomozócsoporthoz eddig összesen 205 információ érkezett a lakosságtól, jelenleg ezeket is értékelik és fontossági sorrendben feldolgozzák. Emellett a többi biztonsági kamera felvételét is ellenőrzik.

Az ismeretlen tetteseknek hétfő reggel a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sikerült a palota kincstárába (Grünes Gewölbe) bejutni és a három ékszeres vitrint fejszével betörve elvinni három ékszeregyüttes egyes darabjait.

Az elrabolt ékszerek között van egy nagyméretű gyémántbross, egy gyémántokkal kirakott váll-lap és más ékszerek. A tárlókban őrzött mintegy száz darabból álló három ékszergarnitúrából azonban hátrahagytak számos ékszert, köztük gyémánttal kirakott cipőkapcsokat és gombokat, a királyné gyöngy nyakláncát és egy gyémántokkal kirakott kardot.

A rendőrség szerint a rablást profi bűnözők követték el, nem egyszerű betörésről van szó, hanem célirányos, jól előkészített bűncselekményről - mondta még kedden Olaf Richter, a nyomozás vezetője.

A rendőrség azonosította azt a gépkocsit, amelyet a rablók a meneküléskor használtak. Arról a kiégett gépkocsiról van szó, amelyet még hétfőn a kincstárhoz közeli egyik mélygarázsban megtaláltak. Az elkövetők a gépkocsi felgyújtásával a nyomokat akarták eltüntetni.

A Grünes Gewölbe igazgatója, Dirk Syndram szerint a betörést szinte elképzelhetetlennek tartották, biztonsági rendszerüket ugyanis néhány éve ellenőrizték és megfelelően működőnek találták. Mint mondta, az is meglepő volt, milyen gyorsan tört be a vitrin üvege. "Ellentmondott annak, amit a biztonsági üveg gyártója állított" - hangoztatta. Elméletileg ugyanis 15 percre lett volna szükség ahhoz, hogy egy fejszével beszakítsák az üveget.

A drezdai kincstárat Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel király hozta létre 1723-ban. Az évszázadok során háromezernél is több műalkotás - ékszer, dísztárgy, bútor - gyűlt össze benne, és kezdettől nemcsak a műtárgyak őrzésére, hanem bemutatására, kiállítására is szolgált.

A palota és benne a kincstár a második világháború utolsó szakaszában, 1945 februárjában légitámadás következtében szinte a teljes drezdai belvárossal együtt nagyrészt romba dőlt és kiégett. A helyreállítás az ezredforduló után fejeződött be, a kincstár 2006 óta látogatható ismét.

A múzeumként működő drezdai uralkodói palota szerdán újranyitott, de a kincstár, ahonnan a három nagy értékű ékszergarnitúrát ellopták, zárva marad - közölte Marion Ackerman múzeumigazgató.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.