Pesti Srácok

A gépek kommunikációjától lesz okosabb a világ

Egyre több eszköz kommunikál egymással, küld adatot, segíti a hatékonyabb energiafogyasztást vagy éppen a városi parkolást. Érdekesség, hogy Magyarország a világon is az elsők között épített ki a 450 MHz-es frekvenciasávban egy különleges mobiladat-hálózatot, amely kiválóan alkalmas az ilyen kommunikációra.

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb technológiai trendje az „okosodás”. Okos városokban élünk, egyre okosabban mérjük a felhasznált energia mennyiségét, amely okos hálózaton ér el hozzánk, egyre okosabbak járműveink és közlekedésünk, de a gyárakban, üzemekben is mind több eszköz kommunikál egymással. Az „okosodás” fogalmában egy talán kevéssé ismert tényező is kulcsszerepet játszik: az Internet of Things (IoT), vagyis a „dolgok internete”, ami hálózatba kapcsolt eszközök emberi beavatkozást teljes mértékben nélkülöző kommunikációját jelenti. Ma már az iparban a gyártástól a logisztikán át a kapcsolódó szolgáltatásokig, az energetikában, illetve az élet számos egyéb területén megjelenik ez a technológia.

Az IoT a mindennapi és ipari eszközök, készülékek, érzékelők (szenzorok) és valamiféle beavatkozást lehetővé tevő eszközök hálózata. Ezek az eszközök már most mindennapjaink láthatatlan részévé váltak, de a következő években emelkedik majd ugrásszerűen számuk. Egyes becslések szerint míg 2018-ban még „csak” 8,6 milliárd ilyen kapcsolat volt világszerte, addig 2024-re ez a szám 22,3 milliárdra nőhet. Az M2M és az IoT között – bár gyakran szinonimaként használják őket – azért különbség is van. Mindkét fogalom a gépek közötti kommunikációt jelenti, amikor is valamilyen érzékelőből, szenzorból származó adatot gyűjtenek és továbbítanak az eszközök. Az M2M-berendezések ugyanakkor jellemzően pont-pont kapcsolatokat valósítanak meg részleges adatgyűjtési vagy vezérlési céllal, míg az IoT-eszközök az Internetre csatlakozva összetettebb feladatokat látnak el.

PestiSracok facebook image

A gépek közötti kommunikáció ma már számos iparágban bevett megoldás. A járműiparban, az intelligens közlekedés területén, ez e-egészségügyben is működnek ilyen megoldások, de ide sorolhatók a közműveknél, energetikai téren az okos mérésre irányuló megoldások, a biztonságtechnikában a vagyonvédelmi megoldások, legyen szó akár autóriasztókról, lakásbiztonságról, de a kiskereskedelemben is ide tartozik többek közt az elektronikus fizetés, az útdíjak. Emellett kormányzati alkalmazások, különböző távfelügyeletek, távvezérlések során, pénzügyi rendszereknél, az automatizált gyártás, az okos otthonok és az okos város fogalma alá eső fejlesztéseknél is használnak ilyen technológiát. Jellemző adat, hogy itthon több mint egymillió SIM-kártyát használnak ilyen célra – legnagyobb számban az online pénztárgépek, a flottamenedzsment, az objektumfelügyelet és az okos mérés területén.

Utóbbi terület, vagyis az energetikai okos mérés fejlesztésére Lengyelország, Németország és Ausztria energia szolgáltatói is indítottak már tesztprojektet az úgynevezett LTE 450 MHz-es frekvenciatartományban mobil adatátviteli hálózatok kiépítésére. Németországban például a hadsereg és az energiaszektor verseng a 450 MHz-es frekvencia használatáért, de Lengyelországban és Ausztriában is épültek ki ilyen hálózatok kifejezetten az energiaszektor kommunikációs igényeinek kiszolgálására. Magyarországon már 2016 óta működik ilyen rendszer, hiszen az LTE 450 hálózatot az MVM NET a világon másodikként fejlesztette és építette ki, ezzel gyakorlatilag megelőzve korát. Ez a hálózat transzparens mobil adatátvitelre alkalmas, nem a hagyományos értelemben vett, „lakossági” mobiltelefonálás és mobilinternet igényeire szabták.

Az LTE 450 egy kiemelt állami mobil távközlési igényeket kiszolgáló hálózat, amely stratégiai, állami tulajdonú erőforrás Az LTE 450 használatával a nyilvános mobilhálózatoknál jelentősen magasabb biztonsági szint érhető el, az energiarendszerek automatizálásával, okos mérők bevezetésével lehetővé válik a hálózaton, az érzékeny mérési adatok továbbítása is.

Az energetikai és okosváros-megoldásoknál ugyanis szükség van infokommunikációs háttérre, stabil, nagy kapacitású hálózatokra, amelyeken keresztül a különböző adatok, információk eljuttathatók a központba. Az adatok feldolgozásához pedig számítási kapacitások kellenek, hogy a beérkező információk feldolgozását követően kézzel fogható szolgáltatások jöhessenek létre. Az adatok begyűjtésére – legyen szó akár okos mérésről, akár az üres helyeket jelző parkolószenzorról vagy egyéb megoldásokról – alkalmas a 450 MHz-es frekvencián, LTE technológiával működő mobilhálózat, amely kimondottan IoT és M2M megoldások kiszolgálására épült.

Az LTE 450 hálózat országosan egyenletes földrajzi lefedettséget biztosít, és a nem lakott területeken, vagyis a településeken kívül is elérhető, lefedettsége meghaladja a 95 százalékot. A korábbi tesztek alapján a hálózat kiválóan alkalmas okosmérési célokra. A kommunikáció ráadásul kevés energiát fogyaszt, ami azt jelenti, hogy az eszközök saját akkumulátorral, elemmel akár 10 éven keresztül is üzemelhetnek bármilyen beavatkozás nélkül – az okos mérők így a teljes hitelesítési cikluson keresztül gondozásmentesen működhetnek. A technológia emellett kiválóan skálázható, azaz akár több millió eszköz is csatlakozhat a hálózathoz.

Az MVM NET LTE 450-es rendszere a jelenleg elérhető, leginkább sokoldalú technológiai megoldást alkalmazza, amely nemcsak statikus és kis adatigényű szenzorok egyszerű adatkommunikációjára alkalmas. – Az LTE Cat-M1-nek nevezett megoldás képes nagyobb adatforgalmat generáló, akár nem helyhez kötött alkalmazásokat is kiszolgálni, nagyobb adatátviteli kapacitással rendelkezik mind a sebességet, mind a darabszámot tekintve, emellett késleltetése is jóval kedvezőbb a hagyományos technológiákhoz (például NB-IoT. GSM/EDGE) képest. Ez a mobilhálózat alkalmas valós idejű kétirányú kommunikációra, vagyis például arra, hogy távoli eszközök állapotát rendszeresen monitorozzák, azokat beállítsák, frissítsék, illetve az esetleges üzeneteket vagy riasztásokat nyugtázzák. Mindemellett a rendszer természetesen megfelel minden biztonsági és titkosítási követelménynek. (x)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.