Pesti Srácok

A Kedvenc a legjobb európai film 2019-ben

A Kedvenc című alkotás nyerte el a legjobb filmnek járó elismerést az Európai Filmdíjak szombat esti átadásán Berlinben.

MTI

A 18. század elején játszódó kosztümös film volt a legsikeresebb alkotás az Európai Filmakadémia (EFA) gáláján, négy jelölésből négyet váltott díjra. A Kedvencet az év európai vígjátékának is megválasztották, Jorgosz Lanthimosz elnyerte vele az év legjobb európai filmrendezőjének járó díjat, Anna királynő alakítója, Olivia Colman pedig megkapta a legjobb női alakításért járó elismerést. Az ír-brit-amerikai koprodukció így tovább halmozta a díjakat, miután a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) elismerései közül elnyert hetet, Olivia Colmant pedig Oscar-díjjal tüntették ki a brit uralkodó megformálásáért. A Kedvenc volt az egyetlen a nagyjátékfilmes mezőnyben, amely az EFA legjelentősebb díjai közül egynél többet elhozott.

PestiSracok facebook image

Ugyancsak négy jelölést kapott Pedro Almodóvar Fájdalom és dicsőség című filmje, de a spanyol rendező önéletrajzi ihletésű munkája csak egy kategóriában nyerte el a díjat: a főszereplő Antonio Banderas a cannes-i filmfesztivál zsűrije után az EFA-tól is megkapta a legjobb férfi alakításért járó elismerést. Szintén négy jelölést kapott, de egyet sem váltott díjra Roman Polanski J'accuse (Vádolom) című rendezése, amely a híres 19. századi Dreyfus-ügyet mutatja be.

A legjobb forgatókönyvért járó díjat a francia Celinne Sciamma kapta, a Portrait de la jeune fille en feu (Egy lány lángoló portréja) című film rendező-forgatókönyvírója. Az év európai felfedezése Ladj Ly francia rendező első nagyjátékfilmje, a Les misérables (A nyomorultak), amely Cannes-ban elnyerte a zsűri díját. Az alkotás egy párizsi elővárosban, Montfermeil-ben egy fekete bőrű kiskamasz sérelmére 2008-ban elkövetett rendőri túlkapás ügyét dolgozza fel, és Franciaország jelöltje a legjobb nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra. A legjobb rövidfilmnek járó elismerést Bogdan Muresanu román rendező Cadoul de Craciun (Karácsonyi ajándék) című munkájának ítélték oda. Az év európai animációs nagyjátékfilmje a Bunuel en el laberinto de las tortugas (Bunuel a teknősök labirintusában) című spanyol alkotás, amely 1930-ban Párizsban játszódik és a szürrealizmus két nagy alakját, Luis Bunuelt és Salvador Dalít mutatja be.

Az 1988-ban alapított EFA 32. alkalommal osztotta ki az európai Oscar-díjként is emlegetett elismeréseket, amelyek a kontinens filmművészete iránti figyelmet hivatottak erősíteni. A berlini gálán csaknem ezer meghívott vendég vett részt, köztük az európai filmművészet olyan alakjai, mint Wim Wenders német rendező és az EFA életműdíjának két idei kitüntetettje, Juliette Binoche francia színésznő és Werner Herzog német rendező.

A legfontosabb kategóriákban a több mint háromezer filmest összefogó akadémia tagságának titkos szavazása alapján választják ki a legjobbat. Számos további kategóriában szűkebb, az adott területen jártas szakemberekből álló zsűri dönt. Van közönségdíj is, ezt a nézők szavazatai alapján osztják ki, az elismerést az idén a Zimna Wojna (Hidegháború) című lengyel-francia-brit koprodukció kapta.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.