Pesti Srácok

Az NDK legnagyobb műkincslopásakor eltűnt képek kerülhettek elő

Negyven éve, az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) legnagyobb műkincslopásakor eltűnt, majd ismét előkerült festmények eredetiségét vizsgálja egy német szakértői csoport.

MTI

Öt olyan különösen értékes festmény került elő az elmúlt héten, amelyet 1979. december 14-re virradó éjjel rejtélyes módon loptak el a Gothában lévő Friedenstein kastély gyűjteményéből. Jelenleg a kastély alapítványa kérésére a Berlini Állami Múzeumok Rathgen kutatólaboratóriumának munkatársai vizsgálják a művek eredetiségét.

PestiSracok facebook image

Az öt alkotás 14-18. századi régi mesterek (alte Meister) műve: Frans Hals Fiatal férfi mellképe (Brustbild eines jungen Mannes), idősebb Jan Brueghel Vidéki út szekerekkel és tehenekkel (Landstraße mit Bauernwagen und Kühen), Anthonis van Dyck Önarckép napraforgóval (Selbstbildnis mit Sonnenblume), Jan Lievens Idős férfi (Alter Mann), és idősebb Hans Holbein Szent Katalin (Heilige Katharina) című festménye.

Évtizedeken át nyoma sem volt a képeknek, 2018-ban azonban az alapítvánnyal ügyvéden keresztül kapcsolatba lépett egy csoport és közölte, hogy náluk vannak a művek. Gotha polgármestere és az akkori alapítványi vezető, Knut Kreuch, a Siemens Kulturális Alapítvány támogatásával szeptemberben megszerezte az alkotásokat.

A lopás ügyében a berlini ügyészség két férfi ellen indított nyomozást zsarolás és lopás vádjával. A Friedenstein kastély alapítványának szóvivője, Marco Karthe szerint céljuk az ügy békés elrendezése. Ennek feltétele azonban, hogy kiderüljön, valóban az eredeti képekről van-e szó, nem pedig esetleges másolatokról. Mivel a festmények öt különböző művész öt különböző korszakból származó alkotásai, a vizsgálatok hosszú ideig tartanak.

Amennyiben a festmények eredetiek, az hatalmas szenzáció - emelte ki Karthe. "Az elmúlt 40 évben egy kép sem került elő, most meg egyből itt van mind az öt" - mondta. Hozzátette: ha az ellopott művekről van szó, szeretnék már a következő évben visszajuttatni őket Gothába és bemutatni a közönség előtt.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.