Égig érő fű – A Lót – Szodomában kövérebb a fű című előadásról

December 20-én mutatta be az Örkény Színház Térey János Lót - Szodomában kövérebb a fű című drámáját Kovalik Balázs rendezésében. Szodoma történetében a legismertebb motívum Lót feleségének sóbálvánnyá változása, azaz benne ragadni, benne veszni a pusztulásban, elszenvedni a teremtés korrekcióját. Mindez áldozatokkal jár, járulékos veszteségekkel, úgymint múltunk teljes megsemmisülése.

PZL – 061.hu

Térey János drámája – amit Kovalik Balázs ötletéből írt – a kortárs magyar drámairodalom egyik magaslati pontja, úgy tud beszélni a magasabb lét utáni honvágyról, hogy jelenünkre történő utalások nem lazítják fel a tragédia szövetét, az esszéisztikus gondolatok nem akasztják meg a biblikus történet menetét. Pedig a csábítás nagy, hiszen épp a teremtést teszik zárójelbe Szodoma és Gomorra lakói, és ilyenkor megered az ember nyelve. A bábeli beavatkozás után újra átalakulóban a világ, és ehhez az átalakuláshoz Szodomában élők nem adták a beleegyezésüket. Lót történetében azonban nemcsak a menekülés stációi érdekesek, hanem az is, amit a lángcsóvák és villámok fénye kitakar a történetből. Például teherbe esének Lót lányai, és mindketten az apjuktól (Teremtés könyve 19,36). Azaz: Lót lányai úgy állnak áruló apjukon bosszút, hogy hálnak vele, mert az apjuk inkább őket adta ki, áldozza fel az erőszakot áhító tömegnek, mint a két követként küldött idegent, azaz az angyalokat. (Vö. majd Lót testvérének Ábrahámnak tiszta isteni áldozathozatalával.)

Itt azért érdemes elidőzni, mert Térey, illetve Kovalik értelmezése pont a Biblia e kevésbé tárgyalt motívumaira fókuszál. De hogy mi volt Térey számára a legfontosabb ebben a történetben? Talán az, hogy Lót bizarr ellentmondásaiból kiindulva megformálja az ún. hídember karaktert, azt aki mindenkivel szót akar érteni, senkit nem néz le, és nem helyez magasabbra a teljesítményénél. És ehhez mániásan ragaszkodik, ami persze lehetetlen, hiszen középen állni, kimérni a mindentől ugyanannyira pozícióját lehetetlenség. A mérés, a számolás egyébként fontos motívuma a drámának, akár a Teremtés könyvének is, amelyben különösen nagy szerepe van a számoknak, a megmérhetőségnek. Mintha lennének mérőszámai a szeretetnek, az Isten imádatának. Azt mondja az Úr Ábrahámnak: És olyanná teszem ivadékodat, mint amilyen a föld pora: ha van ember, ki meg tudja számolni a föld porszemeit, ivadékodat is meg tudja majd számolni. Megszámolni a Föld porszemeit, azaz megismerni a világot. A megszámlálhatóság Kovaliknál talán ott érhető tetten, hogy konzervdobozokból építi fel a díszletet, melyek a forgószínpadot kihasználva egy világot mozgató szerkezetet imitálnak.

Aztán ott van tízes szám is... Amikor az Úr elhatározta, hogy elpusztítja a bűnös Szodomát, és Gomorrát - ahol Ábrahám testvérének, Lótnak vannak üzleti érdekeltségei - azt kérte Ábrahám az Úrtól: ha talál tíz igaz embert, akkor hagyja megmenekülni a két települést. Ábrahám – mai szóval – lobbizott az Úrnál, így Lót családjának felajánlották a menekülés lehetőségét, azzal a feltétellel, ha nem tekintenek vissza az olvasztókemencévé változott két városra. Lót neje azonban nem bírta ki és sóbálvánnyá változott azaz benne ragadt a pusztulás látványában, folyamatosan ott időz. Ha akarjuk, Térey János megmutatja a történet kortárs kapcsolódási pontjait, utal a menekültek kérdésére, kereskedelmi tévék reggeli show-műsorainak kis abszurdjaira, de alapvetően elkerüli az aktualizálás kötelező köreit, inkább folyamatosan tisztázza viszonyát a világhoz. Mert hogy itt nagyobb tétekkel játszik Térey és Kovalik. Megmutatják azt, hogyan lehetne elmenekülni a történelem gyámsága elől, és azt, hogy miért nem lehet mégsem.

Térey tündöklően szép költői szövege nagyon is működik drámaként, nem afféle metaszöveg, hanem eleven, élvezetes anyag, amit hihetetlen érzékenységgel, bölcseletei alapozással és a nagybetűs popban való jártassággal épít afféle katasztrófa géppé Kovalik. A mű méltó párja akortárs magyar irodalom nagyszabású pogány pusztulástörténetnek, a Nibelung-lakóparknak. Külön ki kell emelnünk a Lót feleségét alakító Kerekes Évát, akinek a tévés interjúja a darab legszellemesebb epizódja. Gálffi László is otthonos mozog Lót szerepében, nem játssza túl a figurát. És a dolog körbeért, Térey János több mint másfél évtizedes színházi karrierje itt, az Örkényben kezdődött 2002-ben a Borisz Godunovval (társfordító volt), szintén Kovalik rendezésében, szintén Gálffi főszereplésével. 2019-ben már a Lót olvasópróbáit sem élhette meg. Kovalik díszletének alapvető építőeleme a konzerves doboz, amit egyszer sem nyitottak ki a színpadon. Az már ránk, nézőkre vár.