Pesti Srácok

Felkapcsolták a vatikáni Szent Péter téri karácsonyfa fényeit

Az északkelet-olaszországi Veneto hegyeiből származik a vatikáni Szent Péter téren felállított mintegy 26 méteres fenyőfa, amelynek fényeit csütörtök délután kapcsolták fel. Felavatták a mellette épített betlehemet is, amelyet idén fából faragtak trentinói mesteremberek.

MTI

A lucfenyőt szokás szerint a Szent Péter tér közepén lévő obeliszk oldalán állították fel. A vatikáni karácsonyfát idén a venetói Asiago fennsíkján található Rotzo ajándékozta, Vicenza városa térségéből. A fa abból az erdőből érkezett, amelyet 2018 őszén letarolt egy rendkívüli erejű vihar. A fára a Vatikán sárga-fehér színeit idéző több mint ezer arany és ezüst díszgömb került, valamint ennél is több energiatakarékos ledlámpa. A fenyőfával további kisebb fák is érkeztek, amelyeket a pápai állam más helyszínein állítottak fel. Az eddigi gyakorlat szerint a fenyőkből az ünnepek után bútorok vagy gyerekjátékok készülnek kórházak és karitatív intézmények számára. A Vatikán ezen kívül 40 fenyőpalántát is elültet a venetói erdőkben.

A Szent Péter téri karácsonyfa mellett építették fel a betlehemet, amely idén a trentinói Valsugana területéről, az 1400 lakosú Scurelléből érkezett. A teljesen fából készült betlehem a trentinói karácsonyi hagyományt idézi. Két egységből áll: az egyik a betlehemi barlangot ábrázolja a szent családdal és a jászollal, a másik a tipikus alpesi pásztorkunyhó mása, hétköznapi munkájukat végző egyszerű emberekkel. A szintén fából faragott figurák 180 centiméter magasak, és az 1800 eleji venetói pásztorok viseletébe öltöztették őket. Fából készültek az állatok és növények is. A betlehem egészét Scurelle kézművesei készítették önkéntes munkával. A betlehem részét képzi néhány fatörzsroncs is, amelyek szintén a 2018-as pusztító vihar következményei. Trentinóból érkezett a vatikáni audienciateremben épített betlehem is.

A betlehem és a karácsonyfa január 12-ig marad a Szent Péter téren. A betlehemállítás az olaszországi karácsony elmaradhatatlan része: az első betlehemet 1223-ban Szent Ferenc állította Greccióban, ahova Ferenc pápa advent első vasárnapján látogatott el. Az első karácsonyfát a lengyel pápa, II. János Pál állítatta a Szent Péter téren 1982-ben, és azóta vatikáni hagyománnyá vált. Az olaszok december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepnapján állítják fel a betlehemet és a karácsonyfát az otthonokban, munkahelyeken, utcákon, tereken. A Szent Péter téri fénygyújtás ezt előzte meg.

PestiSracok facebook image

Kép: Szabad Magyar Szó

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.