Pesti Srácok

Örök élet, ingyen lőszer. Vagy a halál - Nyolc film, amelyekben a játékok világa valósággá válik

2017 egyik mozis durranása volt a Jumani – Vár a dzsungel, amely négy főszereplőjének, akció, fantázia és vígjáték egyvelegének és persze a Robin Williams-féle előzménynek beírta magát a filmtörténet nagy könyvébe. A remake folytatása nem is volt kérdéses, a digitális túlélőkalandra áthangszerelt mágikus társasjáték ismét beszippantja fantáziavilágába a játékosait, akiket ezúttal is az újszereplőgárda, köztük Dwayne Johnson és Jack Black alakít. A Jumanji - A következő szint e heti bemutatója apropóján csokorba szedtük a legjobb filmeket, amikben a főhős számára a játékok világa valósággá válik.

MAPET – nullahategy.hu

Tron, avagy a számítógép lázadása (1982)

PestiSracok facebook image

Flynn, a mesterséges szuperintelligencia digitális provinciáin rekedt programozó (Jeff Bridges) sztorija a korát megelőzve hívta fel a figyelmet olyan problémákra, amelyeket manapság már a küszöbön álló jövő kérdéseinek tartunk. Noha a programokat egymással, gyilkos szoftverekkel és szájberügynökökkel halálos gladiátorjátékokra kényszerítő Skynet-mutáció világának speciális effektusai felett régen eljárt az idő, a forradalmi látványvilág ma is behúzós, a maga korában pedig egyenesen felfoghatatlan volt. A geek kultfilm persze jóval később találkozott a számítógépektől akkor még jobbára idegenkedő nézők és a filmesztéták ízlésével, ráadásul kizárták az Oscar gáláról is, mert úgy gondolták, hogy a számítógépes effektek használata csalásnak számít (a digitális világban hömpölygő neonfényes jeleneteket fekete-fehér szalagra rögzítették, és utólag színezték ki), a várt siker elmaradása miatt pedig a Disney tíz évig nem készített élőszereplős mozifilmet. A szintén káprázatos, bár jóval butább 2010-es folytatás 400 milliós bevétellel fejezte be pályafutását, ami már bőven elég volt a harmadik rész összerakásához, ám a Holnapolisz buktája miatt törölték a tervlistáról.

Az utolsó csillagharcos (1984)

Sok-sok mai negyvenes egyik gyerekkori kedvence ez a film, akinek viszont annak idején nem volt hozzá szerencséje, a ma már ultragagyinak tűnő speciális effektusok láttán biztosan nem esik szerelembe. Ezért is jó hír, hogy a már tíz éve lebegtetett remake/folytatás túljutott a puszta szándék fázisán, és a közeli jövőben elkészül a legmodernebb CGI technológiával, káprázatos űrcsatákat és idegen világokat felvonultató feldolgozás. Az első Star Wars spinoff, a Zsivány Egyes forgatókönyvírója, Gary Whitta egy ideje már gőzerővel dolgozik a remake látványvilágán Matt Allsopp grafikussal, aki olyan filmekhez tervezett korábban űrhajókat és szörnyeket a Zsivány Egyes mellett, mint Az ébredő Erő és az új Godzilla. Az 1984-es eredetiben a kamasz Alex Rogan egy isten háta mögötti lakókocsiparkban heréskedik egy szebb, értékesebb életről álmodozva. Egyetlen szórakozása a Starfighter nevű videojáték, amelyben egy napon sikerül minden létező rekordot megdöntenie. Ekkor még nem sejtheti, hogy a lepukkant arcade-gép igazából kiképzőeszköz egy nagyon is valós űrháborúhoz – a Csillagközi Szövetség a renegát Xur és a Kodan Armada ellen készíti fel vele az újoncokat. A srác kezdetben meghátrál a kihívás elől, hamarosan azonban nem marad választása: ő az utolsó csillagharcos, a Kodan seregek pedig egyenesen a Föld felé tartanak… Érdemes szinkronnal nézni a filmet, Józsa Imre, Helyey László és Reviczky Gábor rengeteget tettek hozzá a filmélményhez.

https://www.youtube.com/watch?v=l55LwfcPfWM

Az ember, aki túl keveset tudott (1997)

Az ember, aki túl keveset tudott… És azt is rosszul. Ő lenne Wallace Ritchie (Bill Murray), a közepesen unalmas életet élő amerikai férfi, aki meglátogatja Londonban élő bátyját, James-t (Peter Gallagher). Testvérének viszont elég elfoglalt az élete, ezért befizeti öccsét az improvizációs Élet Színházába, ahol teljesen bevonják a nézőt a történetbe. A kissé szerencsétlen (vagy épp nagyon szerencsés?) Wallace azonban rossz telefonhívásra válaszol, így felfogadják bérgyilkosnak. Lényegében Az ember, aki túl keveset tudott összes humora abból a forrásból fakad, hogy a főhős a halálosan komoly közegben, a kémek világában azt hiszi, minden csak megrendezett körülötte, és mindenki beépített ember az Élet Színházában. Wallace a tudatlanságból fakadóan nem érzékeli a veszélyt, így a környezete számára hihetetlenül bátornak, vakmerőnek tűnik. Minden helyzet félreértésre ad alapot, ezer frappáns szituáció fűzhető fel erre az egyetlen témára. Így persze nem meglepő, hogy időnként kissé elfárad a film, szerencsére azonban Bill Murray csúcsformában van, aki kicsit is szereti a színészt, az egy percre sem fogja megunni ezt a félreértéseken alapuló, klasszikus vígjátékokat és icipicit a „békebeli” bohózatokat is megidéző kémkomédiát.

https://www.youtube.com/watch?v=Lq-OSAzYRo4

Játsz/ma (1997)

David Fincher fordulatos thrillere egy gazdag és unott bankárról szól (Michael Douglas), aki még saját születésnapját is egyedül ünnepelné. Nicholas van Orton egy igazi önző, ellenszenves, könyörtelen, a masszív genyóságtól rideggé vált üzletember, akinek arca betonszarkofágja alatt ott lüktet a boldogtalanság. A váratlan izgalom akkor keletkezik, amikor öccse (Sean Penn) újra felbukkan a színen. A tékozló fiú különleges születésnapi ajándékot talál ki: egy titokzatos játékban való részvételt ajánl bátyjának. A szervező cég egyszerűen felszívódik, mikor az első baljós történések után kutatva a bankár kérdőre vonná őket. A játék egyre durvul, brutális meglepetésekkel szolgál, és úgy tűnik, hogy tétje már maga a játékos élete. Vagy mégsem? Sokan utálják ezt a remek filmet, amire az egyetlen magyarázat, hogy rendesen oda kell figyelni a történésekre, különben a bankárral együtt mi is elveszünk a nagy kavarásban. A Játsz/ma a Harcosok klubja, a Hetedik, a Zodiákus és a Holtodiglan mellett kötelező tananyag mindenkinek: íme a civilizáció ellentmondásainak nyersrealista freskófestészete.

https://www.youtube.com/watch?v=dLauqDChQGs

Fűrész (2004)

A sorozatgyilkosok az erőszakfilmes panoptikum legnépszerűbb arcai, elég talán megemlíteni Hannibal Lectert, a Hetedik John Doe-ját vagy Norman Bates-t a Pszichóból. A horrorspecialista James Wan (Insidious – A gonosz háza, Démonok között) ezzel a szinte aprópénzből összehozott és mindössze 18 alatt leforgatott és nyolc folytatást megért filmmel robbant be a köztudatba, első filmje instant horrorklasszikus, amelyben a Jigsaw nevű pszichopata homo ludens a legváltozatosabb halálnemeket kínálja fel talányainak megfejtésében elvérző áldozatoknak. “A Fűrész klasszikus Hitchcock film lenne, ha Hitchcock túl sok Nine Inch Nails videóklippet nézett volna” – hangzik a produceri ajánlás, és bár Wan filmje a feszültségkeltés mesterének szellemét nemigen idézi meg, bizonyára ő is elégedetten csettintene a vér és agyvelőhullás kreatív előjátékain. Az eredeti tervekben egyébként nem szerepelt a vér és belső szervek explicit ábrázolása, mint ahogy Jigsaw ikonikus fabábfigurája sem. A filmet ráadásul egy lift biztonsági kamerájának a szemszögéből láttuk volna, de a történet végül kinőtte ezt a lehetőséget.

Jumanji (1995)/Jumanji - Vár a dzsungel (2017)

A kilencvenes évek egyik sikerfilmje egészen a tavaly bemutatott remake-ig képes volt a tévé elé szegezni kicsiket és nagyokat, ami inkább Robin Williams mosolygós arcának volt köszönhető, mintsem a rendezésnek és az akkor még mindig gyerekcipőben járó CGI-nek, ami meg sem közelítette a két évvel korábbi Jurassic Park számítógépes trükkjeinek a színvonalát (a béna majomgaleri akár a Vuk 2-ben is elfért volna). A Dwayne Johnsonnal és Jack Black-kel forgatott remake javára nem írhatunk fel túl sok mindent, de azt mindenképpen, hogy a korhoz igazítva alaposan újrahangolja az eredeti filmet. Míg Chris Van Allsburg ’81-es könyvében és filmváltozatában egy táblás társasjáték világa kel életre, azaz a dzsungelben élő állatok szabadulnak el egy házban és egy kisvárosban, addig az új változatban már egy spéci videójáték szippantja be a kölyköket, akik aztán a játék választható karaktereinek fizimiskájában újjáéledve veszélyes dzsungelkaland közepébe csöppennek. A film óriási siker, naná, hogy a folytatás(ok) sem maradhat(tak) el.

Éjszakai játék (2018)

Ritkán látni hasonlót a vásznon, legalábbis a brutális romantikus komédia és/vagy fingós-böfögős spermavígjáték dömping mellett igen ritkán jön szembe egy-egy visszafogottságában is viccesebb darab. Rachel McAdams és Jason Bateman remek párosánál nagyon is működik a kémia, de háttérbe szorul a románc, merthogy totál feleslegesen is csapolná meg a poénos, de mértékletes jelenetek energiakészletét. Az alapötletet egyértelműen a Játsz/ma szinopszisa ihlette: a játékőrült Max és Annie életébe egy nap betoppan Max bátyja, a szupersikeres, ultragazdag és az öccsét mindig mindenben felülmúló Brooks (Kyle Chandler), aki ezúttal egy nyomozós-emberrablós társasjáték celebrálásával kedveskedik a párnak és baráti társaságuknak. De valami nem stimmel: lehet, hogy a felbérelt színészek helyett valódi rosszfiúk hurcolták el a tesót?

https://www.youtube.com/watch?v=qcW7OnuFs_Y

Ready Player One (2018)

A filmekben easter eggnek, magyarul húsvéti tojásnak nevezett metagegek utáni hajtóvadászat új játszóteret nyitott a filmőrülteknek, elég csak belegondolni, hogy egyetlen pajkos blockbuster akár rejtett filmes utalások tucatjainak a kipécézésére kínál lehetőséget. Steven Spielberg azonban nem rejteget semmit, inkább monstre tárlatot rendezett a popkultúra leghímesebb húsvéti tojásaiból, az Ernest Cline díjnyertes sci-fi bestsellere alapján forgatott filmje pedig maga a kockamennyország. A sztori szerint 2044-ben a Föld nem egy kellemes hely, az Egyesült Államok sem más, mint egy nyomasztó és túlzsúfolt szarfészek. A valóság elől az Oasis nevű online világ nyújt menedéket, ahol avatárján keresztül mindenki szabadon létezhet, megvalósíthatja önmagát. A rendszer feltalálója mesés gazdagsággal kecsegtető kincsvadászatot hirdet a multiplayer játékban, vállalkozó kedvű kamasz hősünk azonban könnyen valódi életével fizethet a kalandért. Spielberg a szokásos cukrászmesteri alapossággal konstruálta meg a 80-as, 90-es évek filmes-zenés popkultúrájával felhizlalt virtuális, mind pedig a disztópikus rögvalóságot.

https://www.youtube.com/watch?v=NrIex6Y11Vo

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.