Pesti Srácok

Örök élet, ingyen lőszer. Vagy a halál - Nyolc film, amelyekben a játékok világa valósággá válik

2017 egyik mozis durranása volt a Jumani – Vár a dzsungel, amely négy főszereplőjének, akció, fantázia és vígjáték egyvelegének és persze a Robin Williams-féle előzménynek beírta magát a filmtörténet nagy könyvébe. A remake folytatása nem is volt kérdéses, a digitális túlélőkalandra áthangszerelt mágikus társasjáték ismét beszippantja fantáziavilágába a játékosait, akiket ezúttal is az újszereplőgárda, köztük Dwayne Johnson és Jack Black alakít. A Jumanji - A következő szint e heti bemutatója apropóján csokorba szedtük a legjobb filmeket, amikben a főhős számára a játékok világa valósággá válik.

MAPET – nullahategy.hu

Tron, avagy a számítógép lázadása (1982)

PestiSracok facebook image

Flynn, a mesterséges szuperintelligencia digitális provinciáin rekedt programozó (Jeff Bridges) sztorija a korát megelőzve hívta fel a figyelmet olyan problémákra, amelyeket manapság már a küszöbön álló jövő kérdéseinek tartunk. Noha a programokat egymással, gyilkos szoftverekkel és szájberügynökökkel halálos gladiátorjátékokra kényszerítő Skynet-mutáció világának speciális effektusai felett régen eljárt az idő, a forradalmi látványvilág ma is behúzós, a maga korában pedig egyenesen felfoghatatlan volt. A geek kultfilm persze jóval később találkozott a számítógépektől akkor még jobbára idegenkedő nézők és a filmesztéták ízlésével, ráadásul kizárták az Oscar gáláról is, mert úgy gondolták, hogy a számítógépes effektek használata csalásnak számít (a digitális világban hömpölygő neonfényes jeleneteket fekete-fehér szalagra rögzítették, és utólag színezték ki), a várt siker elmaradása miatt pedig a Disney tíz évig nem készített élőszereplős mozifilmet. A szintén káprázatos, bár jóval butább 2010-es folytatás 400 milliós bevétellel fejezte be pályafutását, ami már bőven elég volt a harmadik rész összerakásához, ám a Holnapolisz buktája miatt törölték a tervlistáról.

Az utolsó csillagharcos (1984)

Sok-sok mai negyvenes egyik gyerekkori kedvence ez a film, akinek viszont annak idején nem volt hozzá szerencséje, a ma már ultragagyinak tűnő speciális effektusok láttán biztosan nem esik szerelembe. Ezért is jó hír, hogy a már tíz éve lebegtetett remake/folytatás túljutott a puszta szándék fázisán, és a közeli jövőben elkészül a legmodernebb CGI technológiával, káprázatos űrcsatákat és idegen világokat felvonultató feldolgozás. Az első Star Wars spinoff, a Zsivány Egyes forgatókönyvírója, Gary Whitta egy ideje már gőzerővel dolgozik a remake látványvilágán Matt Allsopp grafikussal, aki olyan filmekhez tervezett korábban űrhajókat és szörnyeket a Zsivány Egyes mellett, mint Az ébredő Erő és az új Godzilla. Az 1984-es eredetiben a kamasz Alex Rogan egy isten háta mögötti lakókocsiparkban heréskedik egy szebb, értékesebb életről álmodozva. Egyetlen szórakozása a Starfighter nevű videojáték, amelyben egy napon sikerül minden létező rekordot megdöntenie. Ekkor még nem sejtheti, hogy a lepukkant arcade-gép igazából kiképzőeszköz egy nagyon is valós űrháborúhoz – a Csillagközi Szövetség a renegát Xur és a Kodan Armada ellen készíti fel vele az újoncokat. A srác kezdetben meghátrál a kihívás elől, hamarosan azonban nem marad választása: ő az utolsó csillagharcos, a Kodan seregek pedig egyenesen a Föld felé tartanak… Érdemes szinkronnal nézni a filmet, Józsa Imre, Helyey László és Reviczky Gábor rengeteget tettek hozzá a filmélményhez.

https://www.youtube.com/watch?v=l55LwfcPfWM

Az ember, aki túl keveset tudott (1997)

Az ember, aki túl keveset tudott… És azt is rosszul. Ő lenne Wallace Ritchie (Bill Murray), a közepesen unalmas életet élő amerikai férfi, aki meglátogatja Londonban élő bátyját, James-t (Peter Gallagher). Testvérének viszont elég elfoglalt az élete, ezért befizeti öccsét az improvizációs Élet Színházába, ahol teljesen bevonják a nézőt a történetbe. A kissé szerencsétlen (vagy épp nagyon szerencsés?) Wallace azonban rossz telefonhívásra válaszol, így felfogadják bérgyilkosnak. Lényegében Az ember, aki túl keveset tudott összes humora abból a forrásból fakad, hogy a főhős a halálosan komoly közegben, a kémek világában azt hiszi, minden csak megrendezett körülötte, és mindenki beépített ember az Élet Színházában. Wallace a tudatlanságból fakadóan nem érzékeli a veszélyt, így a környezete számára hihetetlenül bátornak, vakmerőnek tűnik. Minden helyzet félreértésre ad alapot, ezer frappáns szituáció fűzhető fel erre az egyetlen témára. Így persze nem meglepő, hogy időnként kissé elfárad a film, szerencsére azonban Bill Murray csúcsformában van, aki kicsit is szereti a színészt, az egy percre sem fogja megunni ezt a félreértéseken alapuló, klasszikus vígjátékokat és icipicit a „békebeli” bohózatokat is megidéző kémkomédiát.

https://www.youtube.com/watch?v=Lq-OSAzYRo4

Játsz/ma (1997)

David Fincher fordulatos thrillere egy gazdag és unott bankárról szól (Michael Douglas), aki még saját születésnapját is egyedül ünnepelné. Nicholas van Orton egy igazi önző, ellenszenves, könyörtelen, a masszív genyóságtól rideggé vált üzletember, akinek arca betonszarkofágja alatt ott lüktet a boldogtalanság. A váratlan izgalom akkor keletkezik, amikor öccse (Sean Penn) újra felbukkan a színen. A tékozló fiú különleges születésnapi ajándékot talál ki: egy titokzatos játékban való részvételt ajánl bátyjának. A szervező cég egyszerűen felszívódik, mikor az első baljós történések után kutatva a bankár kérdőre vonná őket. A játék egyre durvul, brutális meglepetésekkel szolgál, és úgy tűnik, hogy tétje már maga a játékos élete. Vagy mégsem? Sokan utálják ezt a remek filmet, amire az egyetlen magyarázat, hogy rendesen oda kell figyelni a történésekre, különben a bankárral együtt mi is elveszünk a nagy kavarásban. A Játsz/ma a Harcosok klubja, a Hetedik, a Zodiákus és a Holtodiglan mellett kötelező tananyag mindenkinek: íme a civilizáció ellentmondásainak nyersrealista freskófestészete.

https://www.youtube.com/watch?v=dLauqDChQGs

Fűrész (2004)

A sorozatgyilkosok az erőszakfilmes panoptikum legnépszerűbb arcai, elég talán megemlíteni Hannibal Lectert, a Hetedik John Doe-ját vagy Norman Bates-t a Pszichóból. A horrorspecialista James Wan (Insidious – A gonosz háza, Démonok között) ezzel a szinte aprópénzből összehozott és mindössze 18 alatt leforgatott és nyolc folytatást megért filmmel robbant be a köztudatba, első filmje instant horrorklasszikus, amelyben a Jigsaw nevű pszichopata homo ludens a legváltozatosabb halálnemeket kínálja fel talányainak megfejtésében elvérző áldozatoknak. “A Fűrész klasszikus Hitchcock film lenne, ha Hitchcock túl sok Nine Inch Nails videóklippet nézett volna” – hangzik a produceri ajánlás, és bár Wan filmje a feszültségkeltés mesterének szellemét nemigen idézi meg, bizonyára ő is elégedetten csettintene a vér és agyvelőhullás kreatív előjátékain. Az eredeti tervekben egyébként nem szerepelt a vér és belső szervek explicit ábrázolása, mint ahogy Jigsaw ikonikus fabábfigurája sem. A filmet ráadásul egy lift biztonsági kamerájának a szemszögéből láttuk volna, de a történet végül kinőtte ezt a lehetőséget.

Jumanji (1995)/Jumanji - Vár a dzsungel (2017)

A kilencvenes évek egyik sikerfilmje egészen a tavaly bemutatott remake-ig képes volt a tévé elé szegezni kicsiket és nagyokat, ami inkább Robin Williams mosolygós arcának volt köszönhető, mintsem a rendezésnek és az akkor még mindig gyerekcipőben járó CGI-nek, ami meg sem közelítette a két évvel korábbi Jurassic Park számítógépes trükkjeinek a színvonalát (a béna majomgaleri akár a Vuk 2-ben is elfért volna). A Dwayne Johnsonnal és Jack Black-kel forgatott remake javára nem írhatunk fel túl sok mindent, de azt mindenképpen, hogy a korhoz igazítva alaposan újrahangolja az eredeti filmet. Míg Chris Van Allsburg ’81-es könyvében és filmváltozatában egy táblás társasjáték világa kel életre, azaz a dzsungelben élő állatok szabadulnak el egy házban és egy kisvárosban, addig az új változatban már egy spéci videójáték szippantja be a kölyköket, akik aztán a játék választható karaktereinek fizimiskájában újjáéledve veszélyes dzsungelkaland közepébe csöppennek. A film óriási siker, naná, hogy a folytatás(ok) sem maradhat(tak) el.

Éjszakai játék (2018)

Ritkán látni hasonlót a vásznon, legalábbis a brutális romantikus komédia és/vagy fingós-böfögős spermavígjáték dömping mellett igen ritkán jön szembe egy-egy visszafogottságában is viccesebb darab. Rachel McAdams és Jason Bateman remek párosánál nagyon is működik a kémia, de háttérbe szorul a románc, merthogy totál feleslegesen is csapolná meg a poénos, de mértékletes jelenetek energiakészletét. Az alapötletet egyértelműen a Játsz/ma szinopszisa ihlette: a játékőrült Max és Annie életébe egy nap betoppan Max bátyja, a szupersikeres, ultragazdag és az öccsét mindig mindenben felülmúló Brooks (Kyle Chandler), aki ezúttal egy nyomozós-emberrablós társasjáték celebrálásával kedveskedik a párnak és baráti társaságuknak. De valami nem stimmel: lehet, hogy a felbérelt színészek helyett valódi rosszfiúk hurcolták el a tesót?

https://www.youtube.com/watch?v=qcW7OnuFs_Y

Ready Player One (2018)

A filmekben easter eggnek, magyarul húsvéti tojásnak nevezett metagegek utáni hajtóvadászat új játszóteret nyitott a filmőrülteknek, elég csak belegondolni, hogy egyetlen pajkos blockbuster akár rejtett filmes utalások tucatjainak a kipécézésére kínál lehetőséget. Steven Spielberg azonban nem rejteget semmit, inkább monstre tárlatot rendezett a popkultúra leghímesebb húsvéti tojásaiból, az Ernest Cline díjnyertes sci-fi bestsellere alapján forgatott filmje pedig maga a kockamennyország. A sztori szerint 2044-ben a Föld nem egy kellemes hely, az Egyesült Államok sem más, mint egy nyomasztó és túlzsúfolt szarfészek. A valóság elől az Oasis nevű online világ nyújt menedéket, ahol avatárján keresztül mindenki szabadon létezhet, megvalósíthatja önmagát. A rendszer feltalálója mesés gazdagsággal kecsegtető kincsvadászatot hirdet a multiplayer játékban, vállalkozó kedvű kamasz hősünk azonban könnyen valódi életével fizethet a kalandért. Spielberg a szokásos cukrászmesteri alapossággal konstruálta meg a 80-as, 90-es évek filmes-zenés popkultúrájával felhizlalt virtuális, mind pedig a disztópikus rögvalóságot.

https://www.youtube.com/watch?v=NrIex6Y11Vo

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)