Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat indít a Petőfi Irodalmi Múzeum

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2019. december 16. 14:07

Térey Jánosról elnevezett ösztöndíjat indít a Petőfi Irodalmi Múzeum, az elismerést a középgenerációhoz tartozó írók, költők, műfordítók vehetik át 2020 elejétől. Demeter Szilárd, a PIM Főigazgatója levélben kereste meg az írószervezetek, könyvkiadók, folyóiratok, egyetemi tanszékek, szakmai műhelyek vezetőit, hogy tegyenek javaslatot az ösztöndíjjal támogatandó alkotók személyére.

MTI

A díjat 35 és 65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzők kapják abból a célból, hogy nyugodtabb alkotói körülményeket biztosítson számukra a múzeum. A díjazottak száma egyszerre 30 fő lehet. Az összegzés felidézi, hogy a kezdeti tervekkel ellentétben, amelyek az ösztöndíjban részesülők közül kizárták volna az irodalmi akadémiák tagjait, a jelölésnek nincsenek adminisztratív korlátai. Az odaítélésről várhatóan januárjában hoz döntést a 14 fős szakmai kuratórium. A zsűri elnöke Harmath Artemisz, Térey János özvegye, tagjai pedig az írószervezetek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia és a PIM delegáltjai.

PestiSracok facebook image

Mivel a PIM a közelmúltban a kultúrstratégiai intézmények sorába lépett, a vonatkozó jogszabály szerint a kormány öt évre köt vele szerződést. Így az eredetileg háromévesre tervezett alkotói ösztöndíjat öt évre lehetett meghosszabbítani. A Térey-ösztöndíj a most induló PIM-Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Program elemeként fontos szerepet kap annak az intézményi szándéknak a megvalósításában, hogy a múzeum a legkiválóbb kortárs szerzők tevékenységét alkotói pályájuk minden szakaszában támogatni tudja - közölte a PIM.

https://nullahategy.hu/az-anyanyelvi-kultura-megtart-a-diktaturaval-szemben-megtart-annak-ami-vagyok-demeter-szilarddal-a-petofi-irodalmi-muzeum-foigazgatojaval-beszelgettunk/

Kapcsolódó témák
térey jános
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.