Pesti Srácok

2019 legjobb kiállításai, amelyeket még 2020 elején megnézhetsz

2019 legjobb kiállításai, amelyeket még 2020 elején megnézhetsz

Itt az új esztendő, ilyenkor sokan fogadalmakat tesznek, hogy többet sportolnak, egészségesebben esznek, de van, aki azt fogadja meg, hogy több kiállítást néz majd meg. Összeszedtük a 2020 első felében még látogatható, kihagyhatatlan kiállításokat.

061.hu összeállítás

1. Tombor Zoltán-Hazafelé (Société Budapest)

PestiSracok facebook image

Tombor Zoltán az egyik legkiemelkedőbb magyar fotográfusa korunknak, aki egyszerre sikeres a képzőművészetben és az alkalmazott fotográfia világában is. Dinamikus és változatos életművében a divat és a portréfotó mellett az autonóm alkotás is helyet kap. Neves magazinokkal, brandekkel, alkotókkal és hírességekkel kollaborál. Saját limitált példányszámú kiadványát, a Supernation-t 2015 óta jelenteti meg évente. A "Hazafelé" címet viselő, és először a Société Budapestben bemutatott legújabb divat-dokumentarista sorozata egy mindannyiunk számára ismerős kelet-európai környezetben játszódó történetet mesél el. A kiállítás egy érzelmi panoráma, amely egy olyan régi és új, személyes múlt és egyszerre kollektív történelem köré van felfűzve, amelyben nem csak a gyerekkor általános és felhőtlen szépsége jelenik meg, de a vidék melankólikus hangulata is átszüremlik Tombor ikonikus esztétikájú képein.

Megtekinthető:

Január 7-11: 12:00-20:00
Január 14-18: 12:00-20:00

2. ÉLET/KÉP Keleti Éva retrospektív kiállítása (Műcsarnok)

Kivételes időutazásra invitálja a Műcsarnok a nézőket Keleti Éva hat évtizednyi életművét bemutatva. A pálya színe-java az 50-es évektől máig: eleven riportok, groteszk életképek, bravúros táncfotók, sztár portrék, lélekbúvár arcképek. Irodalom, színház, zene. Minden, ami kultúra és élet. De nemcsak a múlt nagyságait, hanem a ma emberét is láthatják a nézők. Keleti Éva fotóművész ugyanis újrakezdte, illetve folytatta a pályát. Csaknem harminc évnyi kihagyás után, 88 évesen megint aktívan fényképez. Lefotózta a kaposvári négyes ikrek közül még élő három fivért – hatvannégy év után újra. Sokakat fölkeresett egykori kedves modelljei közül: Törőcsik Marit, Gálvölgyi Jánost, Orosz Adélt és másokat. De több tucatnyian – mint például Maurer Dóra, Vecsei H. Miklós vagy Schiff András – most először álltak immár digitális kamerája elé. E páratlan alkotói arcképet nemcsak több száz bemutatott művével rajzoljuk meg. A történeti, szakmai háttér mellett a személyes, családi mozzanatokat fölvillantása teszi a képes időutazást nagyon is maivá és szinte varázslattá.

Megtekinthető: 2020. 02. 02.

Fotó: MTI

3. CLARA- Rotschild Klára, divatkirálynő a vasfüggöny mögött ( Magyar Nemzeti Múzeum)

Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, a szovjet külügyminiszter és a perzsa sah neje, a magyar művészvilág csillagai. Vajon miként volt lehetséges, hogy a második világháború előtt és után is ilyen kimagasló sikereket ért el? A CLARA - Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát.

Megtekinthető: 2020. 04. 30.

https://nullahategy.hu/a-szalonban-megfordulo-vendegek-kozott-is-voltak-ugynokok-nem-kellett-meg-klara-asszonyt-is-beszervezni-simonovics-ildiko-divattortenesszel-beszelgettunk-rotschild-klararol/

4. Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora (Szépművészeti Múzeum)

Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október végén megnyílt kiállítása. A csaknem 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck csaknem húsz remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A tárlaton helyet kap Van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja, amelyet a múlt év végén vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum.

Megtekinthető: 2020. 02. 16.

MTI/Mónus Márton

5. Szubjektív - Az Iparművészeti Múzeum legújabb szerzeményei a Várkert Bazárban

Szubjektív címmel, az Iparművészeti Múzeum legújabb szerzeményeit bemutató hatrészes kiállítássorozatot indított a Várkert Bazár, melynek első, mintegy 200 alkotást bemutató tárlata január 31-ig várja a design és a művészetek iránt érdeklődőket. A felújítás miatt jelenleg ideiglenesen nem látogatható Iparművészeti Múzeum gyűjteménye az ezredforduló óta több mint 6000 tétellel gazdagodott, a mostani válogatás is ezekből készült, hagyományos használati tárgyakat ugyanúgy szerepeltetve, mint autonóm műalkotásokat. Külön egységet alkotnak a szakrális művek, és külön tematikus fejezetet képviselnek a restaurátori munka által megújult darabok. A sokszínű gyűjtemény a 17. századtól egészen napjainkig készült különlegességeket vonultat fel, a változatos műtárgyak segítségével rávilágít arra, hogy a múzeumi munka minden egyes darab esetében jelentős hozzáadott értéket képvisel. A tárlatot csak még érdekesebbé teszi, hogy a kulisszák mögé enged bepillantást azzal, hogy bemutatja a színfalak mögött zajló aktív munkát az utóbbi két évtizedben restaurált műtárgyak közül kiválasztott darabok, valamint fotók segítségével.

Megtekinthető: 2020. 01.31.

+1. Magukra maradt bútorok- Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

A múzeum gyűjteménye számos irodalmi relikviát őriz, köztük írók környezetéből származó bútorokat is. Legújabb kiállításunkban a közönség számára jórészt ismeretlen berendezési tárgyakat mutatunk be, hozzájuk kötődő fotókkal, irodalmi szövegekkel, napló-, illetve levélrészletekkel együtt, miközben gyűjteményünk komplexitása és sokszínűsége is megmutatkozik. Egymás mellé kerül „a magukra maradt bútorok” megörökítőjének, Mándy Ivánnak széke és Kölcsey Ferenc majd kétszáz évvel korábbi, bőrborítású, füles karosszéke. Kiállítjuk Petőfi Sándor és Móricz Zsigmond gondolkodószékeit; előbbit Orlai Petrich Soma Mezőberényben festett képéről, utóbbit pedig több, Leányfalun készített fotóról már jól ismerhetünk. Ady Endre két karosszékét is bemutatjuk: az első még Érmindszentről származik, a másik pedig utolsó budapesti otthonából –, Csinszka nagyanyjától örökölt szalongarnitúrájának része volt. Látogatóink megismerhetik Szentkuthy Miklós saját tervezésű karosszékét és Ottlik Géza számtalan bridzspartit látott kártyaasztalát vagy Kosztolányi Dezső könyvespolcát, melyet idővel örökösei – minthogy nem fért el náluk – kettéfűrészeltek. A tárlat felhívja a figyelmet a restaurálás dilemmáira, a gyűjtemény teljességének lehetetlenségére, a megsemmisült, elkallódott, továbbörökített tárgyak hiányára, miközben polcok, asztalok, székek sokaságával kérdez rá az irodalmi kultusz mibenlétére is.

Megtekinthető: 2020. 03. 01.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)