Pesti Srácok

A naponta könyvet olvasó gyerekek jobban teljesítenek az iskolában

A naponta könyvet olvasó gyerekek jobban teljesítenek az iskolai teszteken - állapította meg egy nagyszabású új tanulmány.

MTI

Az Oxford Review of Education című folyóiratban publikált kutatást a Malagai Egyetem és a University College London (UCL) tudósai vezették. Elemzésük szerint az iskolán kívüli olvasmányok közvetlen hatással vannak a gyerekek iskolai teljesítményére. Egy jó könyv jobban fejleszti az olvasási készséget, mint bármilyen más típusú olvasnivaló. A tanulmányhoz az Andalúziai Oktatási Felmérő Hivatal adatbázisát használták fel. Azokat a kérdőíveket elemezték, amelyeket több mint 43 ezer spanyol tanuló 2008-2009-ben töltött ki 10 és 11 éves kora között, aztán ismételten 13 és 14 éves kora között 2011-2012-ben. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a diákok, akik naponta olvastak könyvet, annyival jobb eredményeket értek el az iskolai teszteken, ami plusz háromhavi középiskolai tanulmányi előmenetellel volt egyenértékű.

PestiSracok facebook image

Az újságok, képregények vagy magazinok rendszeres olvasása nem járt hasonlóan pozitív hatással a kutatók eredményei szerint, a novellaolvasás pedig csak nagyon csekély előnyt hozott. A kutatás megállapításai fontos jelzést küldhetnek a szülőknek, tanároknak és a politikusoknak. A nemzetközi kutatócsoport azt ajánlja a fiataloknak, hogy az olvasással töltött idejüket szenteljék a könyveknek - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon. John Jerrim, az UCL kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy 11 és 14 éves koruk között óriási fejlődésen mennek át a gyerekek. A háromhavi előny, amelyre az olvasással szert tehetnek, nem tűnhet soknak, de ez a vizsgált három középiskolai évnek a tíz százaléka. "Az egyre jobban digitalizálódó világban nagyon fontos arra biztatni a fiatalokat, hogy találjanak időt egy jó könyv elolvasására" - hangsúlyozta Jerrim.

A kutató szerint az olyan olvasnivalók, amelyek nem olyan lebilincselőek és összetettek, mint egy jó könyv, nem nyújtanak előnyt a kognitív fejlődésben. Ez különösen a gyengébb tanulóknál érdekes, akiknél minden járulékos segítség fontos lehet. Luis Alejandro Lopez-Agudo, a Malagai Egyetem kutatója hozzátette: az olvasás alapvető készség, amely kulcsszerepet játszik életünkben. "És nemcsak az a fontos, hogy olvassanak a fiatalok, hanem az is, hogy mit olvasnak." Az olvasással töltött idő a kutatások szerint segít az olvasási készségek fejlődésében. Ez a képesség gyakorlással fejleszthető, valamint egyre hosszabb és nehezebb szövegek olvasásával. Mindeddig csak néhány tanulmány foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a gyerekek olvasmányai mennyire befolyásolják iskolai teljesítményüket.

Az új kutatás azt próbálta megállapítani, hogy van-e kapcsolat az olvasás- és matematikateljesítmény, valamint a gyerekek szabadidős olvasmányai, illetve az olvasással töltött idő között. A kutatók az olvasmányok között a képregények, novellák, könyvek, újságok és magazinok szerepét vizsgálták.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.