Pesti Srácok

Berlinale - Elkezdődött a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

Elkezdődött a 70. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale), a csütörtök esti megnyitón egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.

061.hu

A "nyitott társadalmat terrorizáló őrültek" tettei láttán a politikának "talán mégiscsak be kellene látnia, hogy baj van" - fogalmazott a hatóságok szerint rasszista, szélsőjobboldali indíttatású bűncselekménnyel kapcsolatban Samuel Finzi bolgár származású színész, a Berlinale új házigazdája, aki a nyitó és a záró gálát 2003-tól tavalyig vezető német komikustól, Anke Engelkétől vette át a feladatot. A Berlinale a szabadság, a tolerancia, az egymás iránti tisztelet és a vendégszeretet fesztiválja, és elutasítja az erőszakot és a rasszizmust - húzta alá Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató. Neki szintén ez az első Berlinaléja, Carlo Chatrian művészeti igazgatóval együtt vette át a fesztivál irányítását Dieter Kosslicktól, aki 18 évig vezette a szemlét. A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott filmszemle 70. évének első rendezvényén a többi főszereplő is hangsúlyos politikai állásfoglalásokat tett.

PestiSracok facebook image

Jeremy Irons Oscar-díjas brit színész, a nagyjátékfilmes mezőny díjairól döntő nemzetközi zsűri elnöke hazája európai uniós (EU-) tagságának megszüntetésére (Brexit) utalva kiemelte: örömmel tölti el, hogy angolként még mindig szívesen fogadják Berlinben. Mint mondta, Európa "kulturális egységét" semmi sem bonthatja meg. A szemle fő támogatóját, a szövetségi kormányt Monika Grütters kulturális államminiszter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa képviselte, aki a Türingia tartományi politikai válságra utalva kijelentette, hogy soha nem szabad együttműködni az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, a CDU-tól jobbra álló ellenzéki párttal. Vastapssal jutalmazott állásfoglalásában párhuzamot vont a náci rezsim korszakával, kifejtve, hogy minden idők egyik leghíresebb német művésze, Marlene Dietrich is éppen azért vándorolt ki hazájából, mert nem volt hajlandó együttműködni nácikkal.

A tartományi rangú Berlin első embere, Michael Müller kormányzó polgármester a fesztivált 1951-től 1976-ig vezető Alfred Bauerről elnevezett díj megszüntetésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a legteljesebb mértékben fel kell dolgozni az egykori fesztiváligazgató eltitkolt szerepét a náci kultúrpolitikában. A Berlinale-palotában (Berlinale Palast) tartott gálán Dieter Kosslick idejéhez képest kevesebb volt a külföldi vendég, a több ezer fős közönség többnyire a német filmes szakma képviselőiből állt. A legnagyobb nemzetközi sztár Jeremy Irons volt, és Sigourney Weaver, a gála után levetített nyitófilm, a My Salinger Year egyik főszereplője. A március 1-jéig tartó szemle műsorán 240 új film szerepel, további 98 művet pedig filmtörténeti válogatások és más tematikus különprogramok keretében mutatnak be. A nagyjátékfilmes szekcióban 18 munka versenyez a legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a főbb alkotói kategóriákban kiosztandó Ezüst Medvékért, 16 alkotásnak a Berlinalén lesz a világpremierje.

Új magyar alkotás ezúttal nem szerepel a fesztiválon, viszont magyar vonatkozás, hogy meghívták a rövidfilmes szekció háromtagú zsűrijébe Bucsi Rékát, aki három animációs rövidfilmjével is sikerrel szerepelt a Berlinalén. A díjakat hagyományosan az utolsó előtti napon adják át, ezúttal február 29-én, az utolsó nap pedig csak a közönségé, akkor még egyszer levetítik a különböző szekciók legsikeresebb alkotásait. A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb a vezető nemzetközi filmfesztiválok sorában, látogatóinak száma rendre félmillió körül van. Idei költségvetése 26 millió euró (8,8 milliárd forint), a szövetségi kormány 8,4 millió euróval járul hozzá ehhez. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.

Kép: Cineuropa

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)