Pesti Srácok

Izgalmas fotótörténeti lelet: a legkorábbi dagerrotípián a zalaegerszegi piac látható

Az eddigi legkorábbi, Zalaegerszeg 19. századi piacteréről készült dagerrotípiát találta meg a Francia Fotográfiai Társaság (SFP) gyűjteményében a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa.

MTI

A lemezén található ötvösjegy alapján legkorábban 1845-ben készülhetett - közölte Fisli Éva, aki tavaly ősszel Párizsban folytatta a Történeti Fényképtár évek óta tartó fotóhungarika-kutatását.

PestiSracok facebook image

Az eredeti, jó állapotban lévő - 8,1 centiméterszer 10,7 centiméteres - dagerrotípia sarkában látható feliraton nagyítás után az Anisits Pál vegyeskereskedése cím vált olvashatóvá. A kereskedő neve Molnár András Zalaegerszeg 1848-1849 című kötetében is szerepel, az 1998-ban megjelent tanulmány első sorai azt a helyszínt írják le, ami megjelenik a dagerrotípián - hangsúlyozta a főmuzeológus.

A kötet szerzője, a Zala megyei levéltár igazgatója elmondta, hogy a cégnévben szereplő Anisits Pált az anyakönyvi források, a vármegyei közgyűlési iratok alapján sikerült azonosítani. A bajai születésű kereskedő Nagykanizsáról költözött Zalaegerszegre, első üzletét 1843 őszén nyitotta meg Fábián Pál megyei esküdt házában.

A kutatásban résztvevő Kulcsár Bálint levéltáros kifejtette: a dagerrotípia legkorábban 1843-ban készülhetett. Anisits Pál az anyakönyvi adatok alapján 1843 és 1856 között tevékenykedett kalmárként Zalaegerszegen.

A korabeli zalaegerszegi térkép szerint a dagerrotípiát az ismeretlen fotográfus egy napos őszi vagy kora tavaszi piacnapon készítette az egykori Arany Bárány fogadó ablakából. A fotótörténeti képen tökéletesen kivehetők részletek: a megélénkült vásártéren hétköznapi viseletben álldogáló, üldögélő posztókalapos férfiak, vászonszoknyás, fejkendős asszonyok, valamint a vásári termékek, az állatok és a szekerek láthatók.

Fisli Éva kiemelte: a dagerrotípia azért is érdekes, mert nem műteremben készült, hanem egy ablakból mutat utcarészletet. Hozzátette, hogy a korabeli dagerrotípiák közül a műtermi portrék maradtak meg.

A képet a MAFOT oldalán lehet megnézni, Fisli Éva írásában.

A vezető képen: Molnár András és Kulcsár Bálint a beazonosítást segítő dokumentumokkal és a dagerrotípiával. Fotó: Pezzetta Umberto

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.