Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Izgalmas fotótörténeti lelet: a legkorábbi dagerrotípián a zalaegerszegi piac látható

TRTihanyi Rita ‎ 061.hu 2020. február 6. 15:33

Az eddigi legkorábbi, Zalaegerszeg 19. századi piacteréről készült dagerrotípiát találta meg a Francia Fotográfiai Társaság (SFP) gyűjteményében a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa.

MTI

A lemezén található ötvösjegy alapján legkorábban 1845-ben készülhetett - közölte Fisli Éva, aki tavaly ősszel Párizsban folytatta a Történeti Fényképtár évek óta tartó fotóhungarika-kutatását.

PestiSracok facebook image

Az eredeti, jó állapotban lévő - 8,1 centiméterszer 10,7 centiméteres - dagerrotípia sarkában látható feliraton nagyítás után az Anisits Pál vegyeskereskedése cím vált olvashatóvá. A kereskedő neve Molnár András Zalaegerszeg 1848-1849 című kötetében is szerepel, az 1998-ban megjelent tanulmány első sorai azt a helyszínt írják le, ami megjelenik a dagerrotípián - hangsúlyozta a főmuzeológus.

A kötet szerzője, a Zala megyei levéltár igazgatója elmondta, hogy a cégnévben szereplő Anisits Pált az anyakönyvi források, a vármegyei közgyűlési iratok alapján sikerült azonosítani. A bajai születésű kereskedő Nagykanizsáról költözött Zalaegerszegre, első üzletét 1843 őszén nyitotta meg Fábián Pál megyei esküdt házában.

A kutatásban résztvevő Kulcsár Bálint levéltáros kifejtette: a dagerrotípia legkorábban 1843-ban készülhetett. Anisits Pál az anyakönyvi adatok alapján 1843 és 1856 között tevékenykedett kalmárként Zalaegerszegen.

A korabeli zalaegerszegi térkép szerint a dagerrotípiát az ismeretlen fotográfus egy napos őszi vagy kora tavaszi piacnapon készítette az egykori Arany Bárány fogadó ablakából. A fotótörténeti képen tökéletesen kivehetők részletek: a megélénkült vásártéren hétköznapi viseletben álldogáló, üldögélő posztókalapos férfiak, vászonszoknyás, fejkendős asszonyok, valamint a vásári termékek, az állatok és a szekerek láthatók.

Fisli Éva kiemelte: a dagerrotípia azért is érdekes, mert nem műteremben készült, hanem egy ablakból mutat utcarészletet. Hozzátette, hogy a korabeli dagerrotípiák közül a műtermi portrék maradtak meg.

A képet a MAFOT oldalán lehet megnézni, Fisli Éva írásában.

A vezető képen: Molnár András és Kulcsár Bálint a beazonosítást segítő dokumentumokkal és a dagerrotípiával. Fotó: Pezzetta Umberto

Kapcsolódó témák
dagerrotípia zalaegerszeg
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)