Pesti Srácok

Jövőre megnyílik a Magyar Zene Háza

Elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza épületének tartószerkezete, a térszint alatti terekben pedig már előrehaladott állapotban vannak a kivitelezési munkák, a Liget Budapest projekt keretében épülő intézmény így 2021 második felében megnyithatja kapuit a látogatók előtt.

MTI

Az egykori Hungexpo irodaházak helyén egyedülálló komplexitású zenei központ jön létre: Budapest nem pusztán egy új koncerthelyszínnel gazdagodik, mert ez a Magyar Zene Házának csupán egyik funkciója lesz - hangsúlyozta az épület keddi sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László elmondása szerint a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett, hármas funkciójú épület egyaránt szolgál majd állandó és időszaki kiállítások otthonaként, fogad be zenei eseményeket és működik zenepedagógiai központként, a zenei beavatás színtereként. A térszint alatt kap helyet a zene mibenlétét és történetét áttekintő állandó kiállítás, valamint egy időszaki kiállítótér is, amelynek első tárlata a magyar popzene történetét mutatja be. Az első szint rendezvénytérként működik majd számos bel- és kültéri zenei eseménnyel, míg a tetőtérben a zenepedagógiai műhelyeket helyezik el - közölte. Baán László beszámolója szerint jelenleg már a térszint felett történik a szerkezetépítés és rövidesen helyére kerül az Európában egyedülálló üveghomlokzat, valamint a különleges, organikusan hullámzó tetőszerkezet is.

PestiSracok facebook image

Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a felszín alatti, kiállítótereknek is helyet adó szinteken már a kivitelezés végéhez közelítenek, jelenleg a szakipari munkákat végzik, melyek során beépítik a gépészetet, elektromos rendszereket, gipszkarton elemeket. A vezérigazgató felhívta a figyelmet a Magyar Zene Háza korszerű energetikai rendszerére: a szinte zéró emissziós épület fűtését 120 talajszonda, hűtését pedig távhűtés fogja biztosítani. A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, az évekig használaton kívüli, lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. A beruházásnak köszönhetően a Liget látogatói egy 10 ezer négyzetméteres, eddig elzárt zöld területet kapnak vissza a parkból, melyből mintegy 2700 négyzetméteres alapterületen épül fel a Magyar Zene Háza - emlékeztetett Gyorgyevics Benedek.

Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza szakmai munkacsoportjának vezetője kiemelte: az intézmény a zenét közösségi élményként fogja bemutatni, és nem csupán a klasszikus műfajokat, hanem a zene minden ágát vizsgálja majd.

Baán László az MTI-nek elmondta: a tervek szerint haladnak a szintén a Liget Budapest projekt keretében, a Magyar Zene Háza közelében épülő Néprajzi Múzeum munkálatai is. Nem tapasztalható ellenben változás az új fővárosi vezetés elutasító álláspontjában a szintén a Városligetbe - a volt Petőfi Csarnok helyére - tervezett Új Nemzeti Galéria ügyében. Az intézmény elhelyezésére azonban "nincs B terv", hiszen az Új Nemzeti Galéria itt nyerné el igazán az értelmét és "az egész Liget Budapest projekt záróköve", legfontosabb, a nemzetközi láthatóságot is biztosító eleme lehetne - fogalmazott a miniszteri biztos, hozzátéve: még bízik a kormány és a főváros megegyezésében.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.