Pesti Srácok

Isten éltesse Novák Ferenc Tatát!

Isten éltesse Novák Ferenc Tatát!

Ma ünnepli 89. születésnapját Novák Ferenc, vagy ahogy mindenki ismeri, Tata. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, okleveles etnográfus nevéhez számos nagyszabású folklór, tánc- és színházi esemény kötődik, egyike azoknak, akik megteremtették a magyar néptánciskolát, valamint a folklór sajátos színházi megjelenítését. Nemrég készítettünk vele interjút, most ebből idézünk:

061.hu

"Azt szoktam mondani, hogy egy néprajzosnak legyen vadászszerencséje, anélkül nem megy a dolog. Nekem az volt a vadászszerencsém, hogy eljutottam Székre már 1958-ban. Akkor kellett eldöntenem az egyetemen, hogy miről írom a szakdolgozatom. Az első öt-hat Széken töltött nap után jöttem rá, hogy egy egészen csodálatos világot találtam. Szék elzárt falu volt, a 18-19. század fordulóján, a sóbányászat megszűnésével veszített a jelentőségéből. Még egy autóbusz se járt arra, villany se volt itt. Lehet is látni Korniss Péter fotóin, hogy még a hatvanas évek végén is petróleum lámpa égett a széki házakban" - mondta a 061.hu-nak adott interjúban Tata, amikor a Szék táncos hagyományáról szóló előadásáról kérdeztük. Úgy fogalmazott: "életem szerencséje, hogy egy ilyen falut találtam."

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

A fáradhatatlan művészt arról is kérdeztük, mitől volt a széki táncélet fejlett és különleges. Novák Ferenc szerint az egész magyar nyelvterületen, az egész Kárpát-medencében talán az egyetlen teljes táncrend volt, amit be is tartottak. "Nem véletlen, hogy amikor a tanítványaim – Foltin Jolán, Stoller Antal, Lelkes Lajos – kitalálták a táncházat 1971-ben, akkor Martin Györggyel konzultáltak. Ők is a Széken látottak hatására találták ki, hogy a széki táncrend legyen az első, mert ez egy tökéletes, ki nem mozdítható táncrend."

Tatával a tánc társadalmi funkciójának változásáról is beszélgettünk, mint mondta: "A táncot lehet visszatanítani, a régi szokásrendet és életet nem, Isten őrizz, hogy így legyen, az egy nagyon retrográd világ lenne… Nem lehet rávenni a lányokat, hogy többrétegű szoknyában kapáljanak, amikor farmerban is lehet. A táncot viszont meg lehet tanítani. A táncgyűjtés filmen már a húszas évek végén megkezdődött Magyarországon. Ez egyedülálló egész Európában... a hetvenes évek elején egyszerű volt, mert akkor még székieket tudtunk idehívni a táncházba, ahol bemutatták a táncokat. Ma már ez nem lehetséges, de minden táncrend megtanítható a filmek alapján is. Megvan a kultúrája és a módszertana, benne van az oktatási rendszerben. Egy valamirevaló tánckar vezető tökéletesen tudja, hogy kell megtanulni filmről, leírásból, sőt, tulajdonképpen aki egyetemi diplomával rendelkező táncpedagógus, annak tudnia kellene „táncírni” is."

Fotó: Horváth Péter Gyula

Arról, mi a véleménye a mai koreográfiákról, Novák Ferenc azt mondta, nagyon sok a tehetséges koreográfus az országban, és az oktatási rendszerünk már a hatvanas évektől hallatlanul erős. De hozzátette, bizonyos általános műveltségbeli hiányok azért vannak. "Egy táncos asszisztensképzőben nagyon erős volt az irodalomtörténet tanítás, a művészettörténet, a zenetörténet, ez ma valahogy nincs meg. Nagyon jóban vagyok a fiatal koreográfusokkal, sőt, sokszor jönnek hozzám tanácsokért. Viszont az általános műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki táncszínházat csináljon."

A teljes interjú itt olvasható!

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.