Pesti Srácok

Láthatatlan gyilkosok - Öt film a járványokról

A koronavírus felbukkanásának, eredetének magyarázatai, a betegség terjedésének és a folyamat lassítását célzó látványos és rémisztő intézkedések képsorai mintha csak egy jobbfajta katasztrófafilm alaposan kiagyalt forgatókönyvéből származnának. Íme, öt remek film a járványokról.

061.hu

Fertőzés (2011)

PestiSracok facebook image

Steven Soderbergh filmje az egyik legjobb, amit egy világjárványról készítettek, főleg azért, mert a lehető legvalószerűbben mutatja, hogy mi történne akkor, ha egy ismeretlen, halálos vírus fenyegetné pusztulással a világot. Nem is csoda, hogy ez a 2011-es katasztrófafilm feltűnt az Itunes legnépszerűbb mozijai között, olyan friss megjelenések mellett, mint a Joker. A történet úgy kezdődik, hogy egy jómódú asszony (Gwyneth Paltrow) rosszul lesz, miután hazatért hongkongi útjáról. Két nappal később halott, és az orvosok nem tudják mi okozta a halálát. Hamarosan más embereken is jelentkeznek a tünetek: köhögés, láz, bénulás, agyvérzés és halál. A világ minden részén szaporodnak a megbetegedések, végül kitör a globális járvány. Miközben az amerikai kutatóintézet orvosai megpróbálják megfejteni a vírus kódját, Dr. Leonora Orantes, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa a járvány forrását keresi. Számos országot a széthullás veszélye fenyeget. Világjárvány témában felülmúlhatatlan, realista történetvezetésű film kiváló forgatókönyvvel és színészi gárdával. A sztárparádéból illik kiemelni a legjobbak, azaz Matt Damon, Marion Cotillard, Laurence Fishburne és Jude Law játékát.

Vírus (1995)

A tengeralattjáró rendezője, Wolgang Petersen egyik utolsó jól sikerült hollywoodi munkájának története szerint Sam Daniels (Dustin Hoffman) ezredes Afrikában halálos vírust tanulmányoz, amely az egyik faluban szinte teljesen kiirtotta a lakosságot. A vírus veszélyesebb, mint a pestis vagy az ebola és könnyebben fertőz, mint a nátha. Sam rádöbben, hogy a fertőzés eljuthat az Egyesült Államokba és 48 órán belül megfertőzheti az egész országot. Gyanúja beigazolódik, egy Afrikából behurcolt majom révén egy amerikai kisvárosban több ember is szörnyű kínok közt hal meg. A sereg karantént von a város köré, míg Sam a volt feleségével (Rene Russo) a motaba nevű ebolaszerű, vérzéses lázzal járó vírus ellenszerét keresik. Azonban váratlanul felettese kizárja az ügyből. Sam hamarosan kénytelen rádöbbenni, hogy a vírust az amerikai hadsereg fejlesztette ki és le akarja bombázni a várost, hogy így fékezze meg a mutálódott vírust, s hogy eltussolhassa az ügyet. Petersen filmje a hollywoodi klisécsapatás, túldramatizálás és szájbarágás ellenére is működik – ennek oka pedig a kiváló színészek (Hoffmann és Russo mellett Kevin Spacey, Morgan Freeman és Donald Sutherland), a pergő jelenetek és a klasszikus katasztrófafilm-dramaturgia a sok szereplővel és helyszínnel.

Az Androméda törzs (1971)

Michael Crichton egyik első regényének filmfeldolgozásában az amerikai kormány sietve összehívja, és titkos, földalatti bunkerébe terel egy speciális kutatócsoportot a legnagyobb koponyákkal, miután a hadsereg egyik műholdja váratlanul lezuhan Új Mexikóban. Ennek hatására a közeli kisváros teljes lakosságból csak ketten maradtak életben, egy idősebb férfi és egy csecsemő. A többiek látszólag rendkívül gyorsan meghaltak, még az orvoshoz se volt idejük eljutni. A tudósok úgy találnak a holttestekre, hogy azokban a vér porszerűvé vált. A gyanú a műholdra terelődik, és a földalatti komplexumban kiderül, hogy a szerkezetre tapadt valami. Csakhamar rájönnek, hogy egy nem földi eredetű, különleges, kristály alapú életforma okozza a halálozásokat, és úgy tűnik, és a tudósok is értetlenül állnak a jelenség előtt. Pedig meg kell találniuk, hogy mivel lehet semlegesíteni, mert az Andromédának elnevezett organizmus, ami végveszélybe sodorja az emberiséget, kiszabadult a biztonságosnak hitt létesítményből.

12 majom (1995)

Terry Gilliam filmje a nagy modern klasszikusok közé tartozik: okos és izgalmas időhurok-thriller, nyomasztó posztapokaliptikus dráma és - az időugrás révén – nyomozással egybekötött, humorral sem fukarkodó nyomasztó járványügyi katasztrófafilm. 1997-ben csak a világ lakosságának egy százaléka élte túl a nagy vírusjárványt. 38 évvel később újabb járvány fenyegeti a túlélőket, életben maradásuk attól függ, hogy James Cole-nak (Bruce Willis) sikerül-e információkhoz jutnia a vírus természetéről. Ehhez azonban vissza kell utaznia a múltba, küldetése pedig már az elején nem várt akadályokba ütközik: nem 1996-ba, hanem 1990-be érkezik. Ahelyett, hogy szabadon kereshetné a vírus mintáit, elmegyógyintézetbe zárják. Egyetlen ember hisz neki, az intézetben dolgozó pszichológus, Kathryn Railly (Madeleine Stowe), akivel talán sikerül a járvány kirobbantásáért felelős 12 Majom Hadseregének nyomára bukkannia. Bruce Willis egyik legjobb alakításában látható, de Brad Pittről se feledkezzünk el, aki első Oscar-jelölését a kissé hibbant környezetvédő srác megformálásáért kapta.

Az Omega ember (1971)

Az Omega-ember Richard Matheson 1954-es Legenda vagyok(I Am Legend) című regényéből készült, azt azonban kevesen tudják, hogy nem ez volt a könyv első megfilmesítése: a gyilkos vírus által vérszomjas zombikká változtatott emberekkel küzdő Robert Neville professzor szerepét már Vincent Price is eljátszotta 1964-ben, a The Last Man On Earth-ben (igaz, ott Robert Morgannek hívták). Érdekesség, hogy az eredeti könyvben az emberiséget a moszkítók változtatják át vérszívó vámpírokká, itt azonban már biológiai fegyverkísérletek maradékaként szabadul el a fertőzés. A sztoriból a ’80-as években is terveztek újabb remake-et – ismét a korszak legnagyobb sztárjával, Arnold Schwarzeneggerrel a főszerepben –, végül azonban 2007-ig kellett várni az újabb megfilmesítésre, ami a könyvnek megfelelően a Legenda vagyok címet kapta, és Will Smith domborított benne. Óriási eltérések vannak a két feldolgozás között, hogy mást ne mondjunk, a túlélő fertőzöttek a Heston-filmben nem agyatlan zombik, hanem a Család nevű hippiszektába tömörült albínószerű mutánsok, akik nem haltak meg azonnal a járvány következtében, de ők is haldokolnak. Csuhát és napszemüveget viselnek, saját kialakult társadalmi rendjük van, Neville-t pedig nem kedvelik...

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)