Pesti Srácok

Reigl Judit az elmúlt évtized legdrágább magyar festőművésze

Reigl Judit alkotásaiért fizették a legtöbbet a 2008 és 2019 közötti időszak aukciós eredményeinek összesítése alapján, mellette Lakner László és Nádler István művei voltak a legkeresettebbek - derül ki a mutargy.com tájékoztatójából.

061.hu

A 2008 és 2019 közötti aukciós eladások alapján az élő magyar művészek rangsorában Reigl Judit 871,7 millió forintos bevétellel került az élre, Lakner László alkotásaiért összesen 149,4 millió, míg Nádler István műveiért összesen 145,9 millió forintot fizettek ki a jelzett időszakban a mutargy.com összesítése alapján.

PestiSracok facebook image
Lakner László:Metamorfózis – egyszer, aztán, később / Várakozók (Példázat)

Tavaly a kortárs művészek közül Lakner László Metamorfózis - egyszer, aztán, később / Várakozók (Példázat) (1964-1967) című festménye kelt el a legdrágábban, 42 millió forintért a Virág Judit Galéria októberi aukcióján. Ugyancsak a galéria tavaly őszi árverésén ütötték le 35 millió forintnál a második helyet elérő művet: Nádler István Connection című festményét.

Az összegzés felhívja a figyelmet arra, hogy mindkét eredmény rekordot jelent a művészek esetében. Lakner László esetében a 42 millió forint korábbi magyarországi csúcsának háromszorosa, Nádler István addigi rekordja pedig 9,5 millió forint volt.

Reigl Judit: Écriture en masse

A rangsor harmadik helyén Reigl Judit Écriture en masse és Homme című műve végzett, mindkét alkotást valamivel több mint 32 millió forintnak megfelelő összegért adták el tavaly júniusban a Sotheby's aukcióján. A tavalyi aukciókon Nádler István műveiért fizették ki a legnagyobb összeget, összesen több mint 102 millió forintot, második helyen Reigl Judit (73,4 millió forint), a harmadik helyen Lakner László végzett (47,2 millió forint).

Kiemelt fotó: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.