Rudolf Péter a Vígszínház új igazgatója

“Én egy olyan színészközpontú, »morális« színházban hiszek, ahol a színészek alázattal, de nem megalázva; odaadással, de nem a saját életüket feladva, érzelmi biztonságban dolgozhatnak” - írta pályázatában Rudolf Péter, akit Karácsony Gergely főpolgármester ma kinevezett a Vígszínház élére. Mandátuma a július 1-től 2021. december 31-ig tartó időszakra szól.

MP - 061.hu

"(...) A közönségnek és a társulatnak pedig tartozunk azzal, hogy a város legnagyobb színházát nem hagyjuk bizonytalanságban ezekben a nehéz hetekben. A hosszú hónapokra elnyúló újabb pályázat helyett ezért tartom a legjobb döntésnek Rudolf Péter másfél évig tartó megbízását, aki első körben a szakmai bizottság többségének a bizalmát ugyan nem kapta meg, de a társulatét igen. És most az a legfontosabb, hogy béke legyen a Vígszínházban. Elismerést érdemel, hogy Rudolf Péter vállalta a botrányok és a járványveszély által duplán sújtott színház vezetését! (...)" - olvasható a főpolgármester közleményében.

Rudolf 1983 és 1998 között maga is a Vígszínház társulatának tagja volt. Mellette Csányi János rendező és Eszenyi Enikő adott be pályázatot a teátrum igazgatói székére, ám Eszenyi később visszavonta pályázatát és bejelentette, hogy befejezi a vígszínházi munkáját. A fővárosi intézmény igazgatóját az elmúlt hetekben érték sorra a támadások, egyre többen szólaltak fel Eszenyi vezetői gyakorlatát és habitusát emlegetve. Fenyvesi Lili, aki rendezőasszisztensként dolgozott Eszenyi mellett, verbális erőszakra panaszkodott, de rajta kívül Néder Panni, Stohl András, Kovács Patrícia, Molnár Áron, Hevér Gábor, Halász Judit, Lengyel Tamás és mások is kritikát fogalmaztak meg az igazgatónővel szemben.

Rudolf Péter Egy polgári népszínház című pályázatában arról ír, hogy irányítása alatt kerülné a direkt politizáló és szájbarágó előadásokat, a színházban pedig mindenkitől elvárná, hogy munkamódszerükben, kommunikációs stílusukban is igazodjanak egy polgári színház értékrendjéhez.

- írta pályázatában.

Az új igazgató elképzelései között szerepel még:

• előadások a magyar történelmünk kibeszéletlen traumáiról és más aktuális korkérdésekről, a didaktikus aktuálpolitizálás elkerülésével
• "a modern, 21. századi, művészszínházi jelleg megőrzése és erősítése, illetve a jó értelemben vett népszínházi hagyomány folytatása, vagyis a magaskultúra, a klasszikus és kortárs dráma értékeinek közvetítése széles tömegek számára.”
• színészek régóta esedékes bérrendezése
• a színészek hozzásegítése filmes feladatokhoz
• rendezői csapat létrehozása, amelynek tagjai részt vennének a színházat érintő döntések meghozatalában is