Pesti Srácok

"Minimum 36 milliárd forint lesz a kiesés" - Interjú Márta Istvánnal a fesztiválhelyzetről

"Minimum 36 milliárd forint lesz a kiesés" - Interjú Márta Istvánnal a fesztiválhelyzetről

Csaknem 80 milliárd forinttal járulnak hozzá a fesztiválok évente a magyar GDP-hez, a koronavírus-járvány miatt azonban az összes budapesti és vidéki tavaszi rendezvényt lemondták, és az is kétséges, a nyáriakat megtartják-e. A Magyar Fesztivál Szövetség válságkezelő munkacsoportot hozott létre, amely felmérések, elemzések végzésével szeretné minél hatékonyabban képviselni a hazai fesztiválszakma szereplőinek érdekeit, és segíteni a fesztiválok mielőbbi gyors újraindulását. A szervezet elnökét, Márta Istvánt arról kérdeztük, mennyire lát esélyt arra, hogy a döntéshozók nyitottak lesznek az általuk szorgalmazott "fesztivál vis maior alap” létrehozására, és azt is megkérdeztük tőle, letett-e arról, hogy újra részt vegyen az általa alapított, idén 30 éves Művészetek Völgye fesztivál - amelynek megtartása szintén kétséges - szervezésében.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Melyek a legfőbb célkitűzései a Magyar Fesztivál Szövetség válságkezelő munkacsoportjának?
Elsősorban az, hogy egységes szempontrendszer alapján működő, folyamatos kutatást végezzen, ezáltal pontos adatokat szolgáltasson a döntéshozóknak és igény szerint segítse ezek törvényi hátterének megfogalmazását, és hogy segítse a fesztiválok kieső bevételei miatti munkaadói és munkavállalói károk felmérését. Szorgalmazzuk egy ’fesztivál vis maior alap’ létrehozását, amely az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválokat érintené, illetve ezek fix költségeinek, és/vagy az elmaradt jegybevételeinek egyfajta százalékosan megállapított kormányzati átvállalását. Ezek szempontjait dolgozza ki a munkacsoport, és vesz részt elosztásukban egyaránt. Fontos, hogy informálódjunk, igény szerint egyeztessünk a jelenlegi kormányzati pénzügyi források helyzetéről: Magyar Turisztikai Ügynökség, EMMI vidéki fesztiválok keret, NKA már elbírált meghívásos és nyílt pályázatok helyzete, az NKA egyéb pályázatokban szereplő fesztivál támogatások helyzete, a előadó-művészeti többlettámogatások (TAO kompenzáció) – a fesztiválokat érintő - pályázatok helyzete, NKA miniszteri keret. Valamint az, hogy segítsük a fesztivál szakma belső kommunikációját és a közönség tájékoztatását.

PestiSracok facebook image

Jelenlegi tudásuk szerint hány fesztivált mondtak le, és hányat halasztanak későbbre?
A helyzet – az idő múltával – szinte naponta változik és változnak a státuszok is - például az adott fesztivál véglegesen megszűnik, vagy csak ebben az évben szünetel, a szervező megtartja, illetve az idén halasztja későbbi időpontra, vagy jövőre. Ezt változatlan formában teszi, vagy kisebb-nagyobb módon átalakítva a rendezvényét. A jelenlegi prognózis két részre osztja az évadot: márciustól június végéig és július elejétől az év végéig. Az első periódusban az összes tavaszi- és pünkösdi fesztivál mellett - a Nemzetközi Táncháztalálkozó, a Bach Mindenkinek, a Mediawave, a keszthelyi Helikon, a kaposvári Assitej Nemzetközi Ifjúsági Fesztivál - maradt el.

Elképzelhető, hogy őszre átkerül több nagy rendezvény. Melyek ezek, vannak-e már erre vonatkozóan információik?
A fesztiválok 15%-a biztosan elmarad, 30%-a gondolkodik más időpontban és 55 % még nem döntött, kivár.

Egy „fesztivál vis maior alap” létrehozását szorgalmazzák, amely az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválokat érintené. Hogyan nézne ki, milyen szempontok mentén alakulna a költségek kormányzati átvállalása?
Vagy a tavalyi jegybevételek, vagy a fix költségek, illetve a munkavállalók TEAOR száma és az illetékek csökkentése alapján - százalékos alapú kormányzati átvállalás történhetne.

Mennyire lát esélyt arra, hogy a döntéshozók nyitottak lesznek a megoldási javaslatra?
Több csomagban is benne vagyunk: MTÜ, országos TDM szervezetek. Még nem tudjuk, hogy sikerül-e érvényesítenünk kéréseinket.

A fesztiválok piaci szereplőként majdnem 80 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, és 37 ezer embernek adnak munkát. A fesztiválok bedőlése óriási kiesést jelent a szervezőknek, vállalkozóknak. Milyen intézkedéseket terveznek, vagy milyen ajánlásaik vannak a munka nélkül maradtak megsegítésére?
A fesztiválok szerepe mind a turisztikai, mind a kulturális ágazatban jelentős. A minőségi szórakoztatás és közösségteremtés mellett a foglalkoztatott előadóművészek, művészeti csoportok, az infrastruktúrát szolgáltató vállalkozók - az árusok, vendéglátósok, szállásadók - jelentős adógeneráló tényezőt is jelentenek (ÁFA, SZJA, IPA, IFA stb.). Szövetségünk összesen 300 fesztivált képvisel, de összesen 981 rendezvény van a látókörünkben. Minimum 36 milliárd forint lesz a kiesés. Nem mindegy, hogy forprofit, vagy nonprofit fesztiválokról van szó. A vállalkozók által működtetett rendezvények mellett többségben vannak az önkormányzati és a kulturális egyesületek és egyéb szervezetek által rendezett események. A fesztiválokban dolgozó munkavállalók több formában (főállásban, részmunkaidőben, gazdasági alvállalkozóként stb.) vesznek részt. Megélhetésük vagy teljes egészben, vagy csak egészben függ a fesztiváloktól. Szövetségünk álláspontja szerint elsősorban a rendezvények helyzetét kell(ene) stabilizálni, csak ezt, és az egzakt felméréseket követően lehet a konkrét segítségek technikáját, módszerén dolgozni.

Azt írják, fontos az ágazat „életben tartása”, a közös marketing kommunikáció testre- és helyzetre szabása, ill. újabb technikák használata, bevonása (pl. online streaming). Ez pontosan mit jelent? Gondolkodnak-e olyan terv kidolgozásában, amely a fesztiválok online térbe helyezését tenné lehetővé?
A fesztiválok jelentősége – többek között – az adott valós térben történő közösségi együttlétben van. A fesztiválszervezők nagy része igen kreatívan tud gondolkodni, ha rákényszerül. Nyilván sokan, sokféle módon próbálják áthidalni ezt a borzasztó helyzetet. Az online streamingelés lehet egyfajta megoldás, de – véleményem szerint – ez csak ebben a különleges helyzetben használható forma.

Az MFSZ jelenlegi tagságát 225 szervezet által képviselt mintegy 300 fesztivál alkotja, köztük a Művészetek Völgye is. 2015-től a fesztivál szervezését és lebonyolítását az a Művészetek Völgye Nkft. végzi, amelyben Egyletük 50%-os tulajdonjoggal rendelkezik. Letett-e arról, hogy újra részt vegyen a fesztivál szervezésében? Tudja-e vagy miért nem tudja érvényesíteni a jogait?
A Kapolcsi Művészeti Napokat 1989-ben alapítottam, ezt 1995-ben neveztem át Művészetek Völgyévé és szerveztem a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletünkkel 2015-ig. A fesztivál szervezeti átalakítása óta az Egylet elnökeként 50%-os tulajdonosi megbízottként veszek részt a munkában. A tulajdonosi közgyűléseken véleményt nyilváníthatok, elmondhatom az észrevételeimet. Az idén 30 éves a fesztivál. Az Egylet „Kapolcstól a Völgyig – Kulturális Emlék Napok” címmel tervez egy három napos eseményt, függetlenül a nagy fesztiválunktól, az azt megelőző hét végén. Ez július közepén lenne, de az elkövetkező hetekben tudjuk mi is eldönteni, hogy nekifogjunk-e.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)