Kilencvenéves a Chrysler Building, a világ egyik legszebb felhőkarcolója

Kilencven éve, 1930. május 27-én nyílt meg a Chrysler Building, amely egy évig birtokolta a világ legmagasabb épülete címet, mígnem a közelben felépült Empire State Building túlszárnyalta 1931-ben. Az art déco építészet egyik mesterművének tartott, díszes acélkupolájáról és annak méretes acélsas vízköpőiről is híres manhattani toronyház napjainkban még mindig ott ékeskedik New York top tíz felhőkarcolója között, és továbbra is a világ legmagasabb téglaépülete. Örömhír az évfordulóra, hogy a műemlékvédelem végre engedélyezte, hogy a New York-iak abszolút kedvenc felhőkarcolója is rendelkezzen látogatható kilátóval.

061.hu

Chicago mellett New Yorkot szokás a felhőkarcoló-építészet úttörőjeként nevezni. Az 1800-as években e két városban jelentek meg először a száz méternél magasabb lakó- és irodaépületek. Bár ma már leginkább Hongkong, Dubaj és Sanghaj a műfaj királyai, tizenhárom 250 méternél magasabb épületével New York még most is élmezőny tagja. Sok egykor rekordernek számító felhőkarcolója az évek alatt eltűnt ugyan, de a múlt század elejéről sokat őriz még, amelyek a modern épületekkel összhangban alkotják a mai városképet.

A Chrysler Building voltaképpen egy vidámpark pusztulásának köszönheti létét. Miután a Coney Island-i Dreamland park 1911-ben tűz martalékává vált, a tulajdonos, William H. Reynolds ex-szenátor és brooklyni ingatlanmágnás úgy döntött, hogy versenyben maradása érdekében új, nagy horderejű fejlesztésbe fog. Benevezett a világ legmagasabb épülete címért zajló építészeti versenybe. (Érdekes, hogy manapság a top 20-as listára már csak egyetlen amerikai épület fér fel, pedig a magassági rekordok rendre New York-ban születtek 1908 és 1973 között, a chicagói Sears Tower átadásáig.) William Van Alen helyi építészt bízta meg a tervezéssel, ám miután fizetésképtelenné vált, az automágnás Walter P. Chrysler vásárolta meg az ingatlant és a terveket kétmillió dollárért.

Chrysler a Buick vezérigazgatóként lett ismert autóipari szakember, 1919-1921 között a Willys-Overland vezetőjeként dolgozott, ezután önállósította magát, és a gyengélkedő Maxwell autógyár alapjaira kezdte felépíteni autóipari birodalmát. 1925-1930 között a Chrysler Corporation létrehozta a Plymouth és DeSoto részlegeket, s felvásárolták a Dodge műveket is. A Chrysler Building lett az új főhadiszállás: a keleti parti metropolisz – és a világ – legikonikusabb felhőkarcolóinak egyike 1928 és 1930 között épült, és több mint húsz éven át volt az autógyár központja.

A felhőkarcoló 21 ezer tonna acél, 400 ezer szegecs és közel négymillió, kézzel rakott tégla felhasználásával készült, 3862 ablaka van és magán viseli az autómágnás tulajdonosának kézjegyét. A díszítőelemek nagy része dísztárcsákból, lökhárítókból és hűtősapkákból készült, híres fém vízköpői egy régi Chrysler autómodell motorháztetődíszét idézik.

Az ornamentumok egyedi tervezésűek és a 65. és 66. emeletre telepített fémlemezüzemben készültek, ahol titokban az impozáns spirálcsúcsot is összeszerelték. A Világ Legmagasabb Épülete címért hajtó Van Alen ugyanis trükkhöz folyamodott, miután tudomására jutott, hogy a legnagyobb konkurencia, George L. Ohrstrom 256 méter magas épületet tervez a Wall Streetre. Az építész az eredetileg 246 méteresre tervezett épület belsejében megalkotott, majd az utolsó fázisban csupán másfél óra alatt felhelyezett spirális csúcs magassági bónuszával megnyerte a versenyt a végül 319 méteres, nyújtott zikkuratszerű toronyháznak (New Yorkban akkoriban még előírták, meddig emelkedhet a homlokzata törés nélkül, és hol kell lenni az első visszahúzásnak), amely egy kerek évig New York legmagasabb épülete, sőt, a világ legmagasabb építménye is volt.

Van Alen egyébként az építkezés végén a pénzügyek miatt perre ment a Time magazin által az év emberének választott Chryslerrel, ami a gazdasági világválságban nem igazán tett jót a karrierjének: soha többé nem tervezett, haláláig szobrászatot tanított a növendékeinek.

Az épület első és második emelete a 30-as években gépjármű bemutatóteremként funkcionált, az alagsorban pedig palackozóüzem működött, amely az épület bérlői és lakói számára termelt. A 30-as évek New Yorkjában minél előkelőbb helyen állt az illető a közéleti ranglétrán, annál magasabban fogyasztotta az ebédjét és itta a koktélját. A “magaslati” bárok virágkorukat élték. A Chrysler Building elit klubjába, a Cloud Clubba – amely az épület 67., 68. és 69. emeletét foglalta el -, 300 rangos közéleti személyiségnek volt tagsága. A klub bőrborítású ajtajai évtizedekig zárva maradtak a hölgyek előtt, majd az 50-es, 60-as években indult hanyatlás végén, 1979-ben zárultak be végleg. Az épület átadáskor még a 71. emeleten nyilvános kilátó várta a látogatókat Celestial néven, amelyet 1945-ben bezártak, miután az Empire State Building magasabban fekvő kilátójával elcsábította onnan a panorámaturistákat. Ezek után csupán az előcsarnok volt ingyenesen és nyilvánosan látogatható, amelynek marokkói márvány falai és padlózata, a krómacél díszítőelemek, az art deco festmények tökéletesen illetek a korszak automobil divatjához.

A 2008-as gazdasági válság idején egy abu-dzabi illetőségű befektetési alap lett 90 százalékos többségi tulajdonosa az épületnek 800 millió dollárért. A tulajdonosok úgy gondolhatták, hogy néhány év után - továbbadva a toronyházon - busásan megtérül majd a befektetésük, ám nem így alakult: a kihasználatlansága miatt meghirdetett 77 emeletes épületet tavaly év végén 150 millió dollár értékben vásárolta meg a legnagyobb osztrák magántulajdonban lévő ingatlantársaság, a Signa Holding a New York-i RFR Holdinggal közösen.

Fotók: chryslerbuilding.com, askideas.com, Reuters