Pesti Srácok

Lázár Ervin angolul megjelent könyvéért rajonganak a britek

Több méltató kritika is megjelent Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című kötetéről, amely Arnica the Duck Princess címmel, Anna Bentley fordításában, a Pushkin Press gondozásában került a brit piacra - hívta fel rá a figyelmet a Papageno.hu.

061.hu

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című gyermekregénye eredetileg a Móra Ferenc Könyvkiadónál, 1981-ben jelent meg, Réber László illusztrációival, majd 1983-ban Sólyom András rendezésében film is készült belőle, azt követően pedig bábjátékban is feldolgozták, a színpadi változatát pedig az Operettszínházban máig játsszák. Angolra Anna Bentley fordította a könyvet, aki magyar férje révén ismerkedett meg irodalmunkkal, kultúránkkal. Anna Bentley elsőként Fekete István regényeit ültette át angol nyelvre, de Vathy Zsuzsától is fordított már.

PestiSracok facebook image
Molnár Jacqueline illusztrációja

Az Arnica the Duck Princess címmel megjelent kötetet kitörő lelkesedéssel fogadták a brit olvasók, nemrég pedig a The Times is terjedelmes írásban méltatta a kötetet. A szöveg mellett a kötet képi világa is elnyerte az angol kritikusok tetszését, hiszen mindahány szerző kiemeli Molnár Jacqueline illusztrációit.

Forrás: The Times

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.