Pesti Srácok

Elhunyt Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy

Elhunyt Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy - közölte Hontvári Csaba, a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának dékánja.

MTI

A Győri Leánykart alapító Szabó Miklóst életének 90. évében, csütörtökön érte a halál.

PestiSracok facebook image

Szabó Miklós 1931. április 15-én született Szentgotthárdon. 1953-ban a Zeneművészeti Főiskolán Vásárhelyi Zoltán tanítványaként diplomázott, majd a győri Zeneművészeti Szakiskola tanára, 1966-tól a Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának főiskolai tanára, 1982 és 1990 között a Zeneművészeti Főiskola budapesti egyetemi tagozatának egyetemi docense, 1990-től egyetemi tanára volt. A Győri Leánykart 1958-ban alapította. Tanított Finnországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, az egykori Jugoszláviában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Japánban. Vendégkarnagy volt Lyonban és az Illinoisi Egyetemen.

Munkásságát számos díjjal elismerték: 1967-ben Liszt Ferenc-díjat, 1978-ban érdemes művészi címet, 1981-ben Bartók Emlékplakettet, 1982-ben Kodály Emlékplakettet, 1983-ban
Lajtha Emlékplakettet, 1986-ban Liszt Emlékplakettet kapott. A Kossuth-díjat 1991-ben, a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat 1996-ban vehette át. Főbb művei: Bartók Béla: Gyermek- és nőikarok (közreadás, 1984), Bartók Béla kórusművei (1985), emellett 20 hanglemeze készült.

Fotó: papageno.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.