Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Elhunyt Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy

‎ 061.hu 2020. június 12. 12:07

Elhunyt Szabó Miklós Kossuth-díjas karnagy - közölte Hontvári Csaba, a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának dékánja.

MTI

A Győri Leánykart alapító Szabó Miklóst életének 90. évében, csütörtökön érte a halál.

PestiSracok facebook image

Szabó Miklós 1931. április 15-én született Szentgotthárdon. 1953-ban a Zeneművészeti Főiskolán Vásárhelyi Zoltán tanítványaként diplomázott, majd a győri Zeneművészeti Szakiskola tanára, 1966-tól a Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának főiskolai tanára, 1982 és 1990 között a Zeneművészeti Főiskola budapesti egyetemi tagozatának egyetemi docense, 1990-től egyetemi tanára volt. A Győri Leánykart 1958-ban alapította. Tanított Finnországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, az egykori Jugoszláviában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Japánban. Vendégkarnagy volt Lyonban és az Illinoisi Egyetemen.

Munkásságát számos díjjal elismerték: 1967-ben Liszt Ferenc-díjat, 1978-ban érdemes művészi címet, 1981-ben Bartók Emlékplakettet, 1982-ben Kodály Emlékplakettet, 1983-ban
Lajtha Emlékplakettet, 1986-ban Liszt Emlékplakettet kapott. A Kossuth-díjat 1991-ben, a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat 1996-ban vehette át. Főbb művei: Bartók Béla: Gyermek- és nőikarok (közreadás, 1984), Bartók Béla kórusművei (1985), emellett 20 hanglemeze készült.

Fotó: papageno.hu

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.