Pesti Srácok

Kellene egy nagyívű dal - Az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története című filmről

Kellene egy nagyívű dal - Az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története című filmről

Nekem ez most nem jött át” - emlékezhetünk Pély Barnabás elhíresült mondatára az ős-Megasztár zsűriszékéből. Az eurovíziós dalfesztiválról szóló Will Ferrell-film nézése közben pont ilyen, a zenei szakzsargont mellőző, szétrágcsált kifejezések jutnak az eszünkbe, úgymint nagyívű, fülbemászó, kimaxolt, önazonos, modoros. A jó hír viszont az, hogy a klasszikus és a popzene művelői között tátongó, óriási köz- és szaknyelvi szakadékot reprezentáló, agyonpuffogtatott szókapcsolatok kombinációival máris tehetségkutatós ítészekké avanzsálhatunk, más nem feltétlenül kell hozzá. A Netflixen bemutatott Fire Saga története a nyelvi leleményeken túl parádésan hozza az Eurovízió csillámporosan avítt világát, de a film se több, se kevesebb, mint amit ebből a témából ki lehet hozni.

MM – 061.hu

Ha Will Ferrell nem egy svéd hölgyet választ feleségének, nem valószínű, hogy tudomást szerez az évente megrendezett európai zenei vetélkedőről, az meg pláne nem fordul meg a fejében, hogy ebből filmet készítsen. A Saturday Night Live show veteránja azonban egy északi hölgynek fogadott örök hűséget, az ABBA-rajongó Viveca Paulin pedig már a kilencvenes évek végén megismertette őt a műsorral. Szerelem volt első látásra, az Eurovízió még egy sokat látott amerikainak is újat tudott mutatni, mert valljuk be, valóban unikális, semmivel össze nem keverhető show-ról van szó. Azokhoz a Youtube-on futó ördögűzős videókhoz tudnám hasonlítani, amiket az ember csak néz döbbenten, de nem hiszi el, amit lát.

PestiSracok facebook image

Európa nemzeteinek keltetőiből évről évre ugyanazok a bejáratott produkciók kerülnek ki, csak a hozzáadott arcok változnak. Ami biztos, hogy mindig van nagyívű-dívás, szexi macsós, álarcos metálos, folkos-szintis-ugrálós, infantilis-bohóckodós, szvinges-sinatrás, őszinte-egyszálgitáros nóta a repertoárban, a konstans silány felhozatalból pedig igen nehéz választani. Kivéve akkor, amikor az előadó egy szakállas „nő”, mint a 2014-es győztes, Conchita Wurst, vagy egy vállaltan biszexuális holland srác, Duncan Laurence, aki tavaly söpörhette be az eurovíziós győzelmet. Ilyenkor persze már a verseny előtt borítékolható a győzelmük.

A Will Ferrell forgatókönyve alapján elkészített film nem merészkedik odáig, hogy megvilágítsa a dalverseny politikai árnyalatait, a színek kizárólag a fellépők tablójának ábrázolásában mutatkoznak meg. A mélyebb összefüggések láttatása valószínűleg nem is volt cél, így azonban az egyszerű cselekménnyel dolgozó, kis érzelmi amplitúdót mutató kétórás vígjáték végig stabilan megmarad a középszar szintjén.

Lars Erickssong (Will Ferrell) és Sigrit Ericksdóttir (Rachel McAdams) gyerekkoruk óta arra vágynak, hogy felléphessenek az Eurovíziós Dalfesztiválon. Duójukat, a Fire Saga-t évek óta finomítják, várva, hogy egyszer az ő felvételüket választják ki, és ők képviselhetik majd Izlandot a nagy énekversenyen. Egy csoda folytán ez össze is jön nekik, kijutnak az Eurovízióra, aztán persze jönnek a bonyodalmak, de nagy meglepetésekre azért nem kell számítani.

Egy habkönnyű vígjátékba nem feltétlenül kellenek a fricskák - bár ez a téma jolly joker ilyen szempontból -, ezek hiányában viszont muszáj, hogy üljenek a poénok. A ferrelli eszköztár azonban önmagában kevés ahhoz, hogy elvigye a filmet. A legjobban kidolgozott karakter Alexander Lemtové (Dan Stevens), az orosz bájgúnáré, aki egymagában megtestesít minden giccset és klisét, amelyekkel az eurovíziós versenyeken évről évre találkozunk. Főnözött haj, kockára igazított arcszőrzet, szatén ing alól kivillanó szexpázsit, csillogó kék szemek, megnyerő mosoly, és persze egy pátoszos dal. Stevens alakítása a legátütőbb, dacára annak, hogy a film nagy dobása egyértelműen Rachel McAdams (lett volna), aki ugyan jól hozza a bájos énekesnőt, átütőnek semmiképp sem mondható az alakítása. Ferrell ezúttal is nagyra nőtt gyerek karakterébe bújik - miért is változtatna, ha ez minden alkalommal működőképes a vásznon -, de a fent említett, "több sebből vérzik-szituáció" miatt, ez most kevésnek bizonyul.

A film akár a Játék határok nélkül zenés kiadása: a versenyzők vicces ruhában bukdácsolnak jobbra-balra, hogy minél több pontot begyűjthessenek, és hogy a végén elmondhassák, ők valóban mindent megtettek - a fél világ előtt leégették magukat a győzelem érdekében. Hogy mi volt a célja Ferrellnek ezzel a filmmel, azt tényleg nehéz eldönteni... Vígjátéknak közepes, kritikának sovány, promónak mondjuk jó. És van egy új mottóm is: "Boldogság, vidám láb, használd őket!" - mondja a show egyik rendezője a megszeppent Sigritnek az első próbán, ezentúl csak így lépek majd a táncparkettre.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.