Pesti Srácok

Korai utazási fotográfiák a Mai Manó Házban

A 19. század derekán készült utazási fotográfiákból nyíltak kiállítások Egyiptom Flaubert idejében és Úti emlékezetek Amerikából címmel kedden a Mai Manó Házban.

MTI

A Nagymező utcai kiállítóhely két új tárlata a korai utazási fotográfiák világába kalauzolja a látogatókat - közölte a Mai Manó Ház. Mint az Egyiptom Flaubert idejében című kiállítás ajánlója emlékeztet, Európa a 19. század elejétől fogva az ókori Egyiptom felfedezésének lázában égett; a tárlaton 1839 és 1860 között készült fotográfiák múzeumi műtárgymásolatai láthatók. Ebben az időszakban sok művész, köztük Gustave Flaubert francia író is bejárta Egyiptomot, közeli barátjával, Maxime Du Camp-mal.

PestiSracok facebook image
Felice vagy Antonio Beato: Kairó, utca a citadella közelében, 1860 körül (Mai Manó Ház/ © az Institute for Cultural Exchange, Germany 2020 jóvoltából)

A fénykép őse, a dagerrotípia forradalmasította a látvány megörökítését: olyan valósághű ábrázolást tett lehetővé, amilyenre korábban soha nem volt példa. Fotográfusok egész hada igyekezett megörökíteni a különleges tájakat, épületeket, romokat, a korszakalkotó technológia megjelenésével szinte azonnal megindultak az expedíciók. A Baki Péter által rendezett kiállításon bemutatott felvételek különlegessége nem csupán a korai fotóeljárások egyediségében, az utazók kalandos élményeinek megragadásában rejlik, hanem abban is, hogy akkor készültek, amikor a műkereskedelem, majd a turizmus még nem pusztította el az ókori Egyiptom örökségének java részét. A tübingeni Institute for Cultural Exchange és a Mai Manó Ház együttműködésében megvalósult tárlaton olyan korai fotográfusok munkái láthatók, mint Maxime Du Camp, Félix Teynard, Louis de Clercq vagy Francis Frith.

Francis Frith: Kairó, kilátás a citadellából, 1858, (Mai Manó Ház / © az Institute for Cultural Exchange, Germany 2020 jóvoltából)

A Mai Manó Ház második emeletén egy kalandos életű magyar arisztokrata, Rosti Pál Úti emlékezetek Amerikából című albumának képei tekinthetők meg a Farkas Zsuzsa által rendezett kiállításon. A fiatal Rosti 1856 augusztusában indult Le Havre-ból Amerikába, hajója 1857 januárjában kötött ki Kubában. Végigjárta Kubát, Venezuelát és Mexikót, fényképezett és tárgyakat gyűjtött, sőt utazása során mindent rögzített a naplójában.

A beleni vízvezeték kútfeje Mexikó város, 1857, Mexikó (Mai Manó © Magyar Fotográfiai Múzeum)



Vállalkozását Alexander von Humboldt német természettudós inspirálta, aki néhány évtizeddel korábban járta végig ezt az útvonalat. Amerikai utazásából hazatérve ezért Rosti 1859-ben fotóiból egy albumot állított össze, amelyet Párizsban beköttetett és személyesen vitt el ajándékba Humboldtnak. Az album egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, egyet-egyet pedig nővéreinek. A kötetnek különleges fotótörténeti jelentősége van, hiszen ez az első magyar nyelvű, magyar fotográfus által készített fotóalbum - emlékeztet a közlemény. A Mai Manó ház kiemeli, a magyar közönség most először láthatja a könyv eredeti fényképeit. Rosti minden felvétele igényesen komponált alkotás, amelyek értékét növeli a korabeli technikából adódó számos kis hiba, torzulás.

A fotókon nem látni például felhőket, mert a felvételt készítő gép azt még nem tudta rögzíteni; a víz tükre egynemű masszának látszik, az alakok a hosszú expozíciós idő miatt bemozdulnak, elmosódnak, a mozgó járművek egymás után kétszer jelennek meg. A Mai Manó Ház mindkét kiállítása október 4-ig tekinthető meg.

Kiemelt fotó: Mai Manó Ház (Francis Frith: A szakkarai piramisok, 1858 © az Institute for Cultural Exchange, Germany 2020 jóvoltából)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.