Pesti Srácok

Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum új épülete

Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum új épülete; a Liget Budapest projekt keretében az 56-osok terén, az egykori parkoló helyén készülő múzeumépület idén őszre lesz szerkezetkész állapotban és 2022-től várja majd a látogatókat.

MTI

A magyar Napur építésziroda által tervezett új Néprajzi Múzeum a Városliget szélén egykor állt parkoló helyén épül, a térszint felett két hatalmas dombot képezve - mondta el a ház csütörtöki sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László emlékeztetett arra, hogy az egyedi formájú épület terveit nagyon erős, építész "világsztárokat" felvonultató pályázaton választotta ki a nemzetközi zsűri és a fejlesztés azóta több rangos nemzetközi elismerést, köztük a Világ legjobb középülete díjat is elnyerte.

PestiSracok facebook image

A Néprajzi Múzeum új otthona egy nagyszerű gondolat konzekvens végigvitele lesz: az épület mintegy 60 százaléka térszint alatt kap helyet, a felszín fölötti rész pedig két, dombszerűen emelkedő szárnyra válik szét, amelyek egyfajta kaput képeznek a Városligeti fasor torkolatában. A két épületrész egy 1 kilométeres sugarú kör alsó ívét képezi - méltatta a Ferencz Marcel vezette Napur építésziroda terveit.

A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a Néprajzi Múzeum legmagasabb pontja is a lombkoronaszint alatt marad, csakúgy mint a közelben épülő Magyar Zene Háza. A két intézményhez remélhetőleg hamarosan csatlakozhat az Új Nemzeti Galéria épülete is - jegyezte meg.

Baán László az MTI-nek elmondta: a bruttó 40 ezer négyzetméter alapterületű Néprajzi Múzeum építési költségei mintegy 40 milliárd forintot tesznek ki, ami a mai építőiparban kedvező árnak számít.

Mint emlékeztetett, a múzeum gyűjteményének jelentős részét a Szabolcs utcában nemrég átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ fogadja be; a műtárgyak költöztetése már meg is kezdődött.

Kemecsi Lajos főigazgató hangsúlyozta, hogy az általa vezetett Néprajzi Múzeum 150 éves történetében először költözhet kimondottan saját igényei szerint kialakított otthonba, ahol végre világszínvonalú körülmények között mutathatja be 250 ezer darabot számláló gyűjteményét az eddiginél háromszor nagyobb kiállítótérben.

Nemcsak a tárlatokat befogadó terek mérete számít azonban, hanem csaknem összesen csaknem 7000 négyzetméteren rendeznek állandó és időszaki kiállításokat is - jegyezte meg a szakember. Mint emlékeztetett, a múzeum régi, Kossuth téri épületében korábbi irodákból egybenyitott folyosókon tudtak csak kiállításokat rendezni. Az intézmény új otthonának tervezésekor ezzel szemben az építészek a muzeológusok minden igényét figyelembe vették, megtervezve mind a látogatói, mind a műtárgyszállítási útvonalakat; a kiállítóterek pedig szinte korlátlanul átrendezhetők lesznek.

Kemecsi Lajos elmondása szerint a Néprajzi Múzeum új otthonának kulcsszava a nyitottság lesz, ami nemcsak a Városligettel való organikus kapcsolatban mutatkozik meg, hanem az épület szabadon átjárható is lesz. A látogatók ugyanis belépőjegy váltása nélkül átsétálhatnak majd a központi ív alatt, megtekintve az igen látványosnak ígérkező Kerámiateret és a lejtős tetőkön kialakított parkokat is szabadon birtokba vehetik - fűzte hozzá.

Térszint fölött mintegy 1000 négyzetméteren kap helyet a gyermek- és ifjúsági állandó kiállítás; látványos olvasóteremmel, kutatóterekkel vonzza majd az olvasókat a könyvtár és az archívum, de a múzeumnak lesznek külön rendezvényterei, vetítője, étterme is - szólt az épületről Kemecsi Lajos.

Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az épületet megújult zöldfelület és egy hangulatos promenád fogja körülölelni, de a Liget többi részén is folytatódik a zöldfelületek megújítása.

fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.