Pesti Srácok

Huszonöt éve együtt a Munkácsy-trilógia

Erős Magyarország nincs kulturális erő nélkül - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Debrecenben abból az alkalomból, hogy a Déri Múzeumban 25 éve látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája: az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota.

MTI

Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy már jogi értelemben is nemzeti tulajdon a három alkotás. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a kormány 2019 januárban hárommilliárd forintért megvásárolta a Golgota című festményt is. "Egy hosszú és bonyolult út végén (...) volt anyagi erőnk és elkötelezettségünk megoldani a problémát, és gondoskodni a trilógia sorsának méltó elrendezéséről" - utalt a miniszter arra, hogy hosszú évek kitartó munkája után lehet együtt végleg Debrecenben Munkácsy három monumentális festménye.

PestiSracok facebook image

A miniszter utalt arra, hogy az elmúlt években a Munkácsy-trilógia mellett meg tudták oldani a Seuso kincsek ügyét, "hazatérhetett, illetve köztulajdonba kerülhetett Kossuth Lajos dagerrotípiájától a Rakovszky-irathagyatékon át Benczúr- és Rippl-Rónay-képekig megannyi magyar kulturális érték". Gulyás Gergely azt mondta, "a rendszerváltoztatás nagy feladata volt, hogy a kommunista rombolás után számba vegye a magyar kultúrát idehaza és az elszakított területeken, a Kárpát-medencében és az emigrációban, és újraszője annak szövetét".

E folyamat fontos részének nevezte, hogy "újra felfedezzük és összegyűjtsük, restauráljuk és bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket a történelem viharai szétszórtak, leromboltak, megrongáltak"."Minden adóforint, amit kultúrára, művészetre, múzeumokra költünk, sokszorosan megtérül" akkor is, "amikor egy világjárvány következtében a nemzetek bezárkóznak, és csak akkor látható az ami az egyetemes kultúrtörténetben a miénk magyaroké, ha valóban nálunk van" - mondta Gulyás Gergely.

Azzal, hogy Munkácsy három festménye "összetalálkozott" a Déri Múzeumban, "új találkozási pont, egy kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért érdemes Debrecenbe látogatni" - hangoztatta. Hozzátette: Munkácsy és életműve is a miénk, az alkotó tudatosan Magyarországot választotta akkor is a hazájának, amikor lett volna más választása, de amit létrehozott, egyetemes kulturális érték.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere történelmi pillanatnak nevezte, amikor 1995. augusztusában először láthatta együtt a három képet. Hozzátette: a gyűjtemény 90 éve, 1930. május 25-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, Munkácsy Mihály Ecce Homo című hatalmas festménye ettől naptól látható a városban. A polgármester ezután részletesen ismertette, hogyan sikerült felkutatni, majd megszerezni a trilógia további két darabját.

Ott volt a debreceni eseményen Pákh Imre, akitől a magyar állam megvásárolta a Golgotát. Az Amerikában élő műgyűjtő elmondta, hogyan jutott az alkotáshoz és korábban milyen közönségsikert arattak Munkácsy képei Amerikában, ahol mintegy kétmillió ember láthatta. Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank MNB) elnöki főtanácsadója jelezte: a bank társadalmi felelősségvállalási programjának értéktár programja keretében vásárolták meg a Golgotát Pákh Imrétől. Az MNB másképp is jelen van Debrecenben: a helyi egyetem több mint száz hallgatója vesz részt az MNB ösztöndíj-programjában, de az oktatásban és közös kutatásokban is jelen vannak a bank munkatársai - sorolta a főtanácsadó.

Fotó: MTI/Czeglédy Zsolt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.