Pesti Srácok

Huszonöt éve együtt a Munkácsy-trilógia

Erős Magyarország nincs kulturális erő nélkül - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Debrecenben abból az alkalomból, hogy a Déri Múzeumban 25 éve látható együtt Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája: az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota.

MTI

Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy már jogi értelemben is nemzeti tulajdon a három alkotás. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a kormány 2019 januárban hárommilliárd forintért megvásárolta a Golgota című festményt is. "Egy hosszú és bonyolult út végén (...) volt anyagi erőnk és elkötelezettségünk megoldani a problémát, és gondoskodni a trilógia sorsának méltó elrendezéséről" - utalt a miniszter arra, hogy hosszú évek kitartó munkája után lehet együtt végleg Debrecenben Munkácsy három monumentális festménye.

PestiSracok facebook image

A miniszter utalt arra, hogy az elmúlt években a Munkácsy-trilógia mellett meg tudták oldani a Seuso kincsek ügyét, "hazatérhetett, illetve köztulajdonba kerülhetett Kossuth Lajos dagerrotípiájától a Rakovszky-irathagyatékon át Benczúr- és Rippl-Rónay-képekig megannyi magyar kulturális érték". Gulyás Gergely azt mondta, "a rendszerváltoztatás nagy feladata volt, hogy a kommunista rombolás után számba vegye a magyar kultúrát idehaza és az elszakított területeken, a Kárpát-medencében és az emigrációban, és újraszője annak szövetét".

E folyamat fontos részének nevezte, hogy "újra felfedezzük és összegyűjtsük, restauráljuk és bemutassuk azokat az értékeket, amelyeket a történelem viharai szétszórtak, leromboltak, megrongáltak"."Minden adóforint, amit kultúrára, művészetre, múzeumokra költünk, sokszorosan megtérül" akkor is, "amikor egy világjárvány következtében a nemzetek bezárkóznak, és csak akkor látható az ami az egyetemes kultúrtörténetben a miénk magyaroké, ha valóban nálunk van" - mondta Gulyás Gergely.

Azzal, hogy Munkácsy három festménye "összetalálkozott" a Déri Múzeumban, "új találkozási pont, egy kulturális zarándokhely is létrejött, amelyért érdemes Debrecenbe látogatni" - hangoztatta. Hozzátette: Munkácsy és életműve is a miénk, az alkotó tudatosan Magyarországot választotta akkor is a hazájának, amikor lett volna más választása, de amit létrehozott, egyetemes kulturális érték.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere történelmi pillanatnak nevezte, amikor 1995. augusztusában először láthatta együtt a három képet. Hozzátette: a gyűjtemény 90 éve, 1930. május 25-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, Munkácsy Mihály Ecce Homo című hatalmas festménye ettől naptól látható a városban. A polgármester ezután részletesen ismertette, hogyan sikerült felkutatni, majd megszerezni a trilógia további két darabját.

Ott volt a debreceni eseményen Pákh Imre, akitől a magyar állam megvásárolta a Golgotát. Az Amerikában élő műgyűjtő elmondta, hogyan jutott az alkotáshoz és korábban milyen közönségsikert arattak Munkácsy képei Amerikában, ahol mintegy kétmillió ember láthatta. Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank MNB) elnöki főtanácsadója jelezte: a bank társadalmi felelősségvállalási programjának értéktár programja keretében vásárolták meg a Golgotát Pákh Imrétől. Az MNB másképp is jelen van Debrecenben: a helyi egyetem több mint száz hallgatója vesz részt az MNB ösztöndíj-programjában, de az oktatásban és közös kutatásokban is jelen vannak a bank munkatársai - sorolta a főtanácsadó.

Fotó: MTI/Czeglédy Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)