Monet-gyorstalpaló - 180 éve született az egyik legnagyobb impresszionista

Száznyolcvan éve, 1840. november 14-én született Claude Monet, a francia impresszionizmus egyik legnagyobb alakja. Művészetének sajátja, hogy képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg. Most összeszedtünk 8 remekművet a csodálatos festőtől.

MM - 061.hu

Caude Monet egy kereskedő fiaként Párizsban jött a világra, de a Szajna torkolatában fekvő Le Havre kikötővárosában nőtt fel. Kamaszkorában úgy keresett pénzt, hogy az utcán karikatúrákat és portrékat rajzolt, így ismerte fel tehetségét Eugene Boudin festőművész, aki mentora lett és bevezette a festészet rejtelmeibe. Anyja halála után otthagyta az iskolát és nagynénjéhez költözött Párizsba. A fiatal festők szokásával ellentétben nem a Louvre-ban másolta régi korok mestereit, hanem ablakában ülve azt festette, amit látott, idővel megismerkedett Constant Troyonnal, a barbizoni tájképfestők mesterével, majd Camille Pissarróval is.

1861-ben behívták katonának és Algériába vezényelték. Apja felajánlotta, hogy megváltja a szolgálat alól, ha felhagy a festészettel, de Monet ezt visszautasította. Egy év múlva, amikor a helyőrségben tífuszt kapott, nagynénje szabadította ki azzal a feltétellel, hogy beiratkozik egy festészeti akadémiára. Az Algériában töltött idő meghatározó pontja volt Monet későbbi művészetének, Afrika élénk színei erősen hatottak festészetére. A formális képzéssel gyorsan megcsömörlött, s a svájci Charles Gleyre iskolájába iratkozott be, itt ismerkedett meg Auguste Renoirral és Alfred Sisley-vel. A fiatal festők Edouard Manet-t tartották vezérüknek, noha ő nem értett egyet művészeti elveikkel. Monet és társai a Visszautasítottak Szalonjához csatlakoztak és a fontainebleau-i erdőbe jártak tájképeket festeni. Az akadémikus nézeteket képviselő Szalon kiállításaira beküldött képeit sorra elutasították, az elkeseredett és eladósodott Monet 1868-ban öngyilkosságot kísérelt meg és a Szajnába vetette magát, de szerencsére kimentették.

1. Reggeli a szabadban, 1866

Monet festészetének sajátos jegyei az 1866-os Reggeli a szabadban című képén tűnnek fel először, az anyagszerű, realista ábrázolás a fényjelenségek érzékeltetésével együtt jelentkezik. Ebben a kompozícióban Manet azonos című, híres festményének újraértelmezésére vállalkozott: a figurákat természethűbben ábrázolta, meggyőzőbb természeti környezetbe és megvilágításba helyezte.

2. Saint Addresse-i terasz, 1867

A Saint Addresse-i terasz az impresszionizmust közvetlenül előkészítő kép. E művén kapcsolja össze először a virágok motívumát a tengerrel. Monet képein egyébként nem túl gyakoriak az emberalakok, de ha mégis előfordulnak, akkor köztük szívesen festette meg családtagjait.

3. La Grenouillére, 1869

A Grenouillère egy nagyon népszerű fürdőzésre és csónakázásra is alkalmas hely volt. Monet 1869-ben ezt írta: „Van egy álmom, szeretnék egy képet festeni La Grenouillère fürdőjéről, amiről már csináltam néhány vacak vázlatot, de ez csak egy álom. Renoir, aki most töltött ott két hónapot, szintén meg akarja festeni.” A képet mindketten vászonra vitték 1869-ben.

4. Impresszió: a felkelő nap, 1872

1872 és 1878 közt Monet Argenteuil-ben élt, optikai látomásaiban az ember csak kellék. Ekkori párizsi képeit (Boulevard des Capucines, A fellobogózott Rue Montorgeuil) a remegő atmoszféra, a napfényes színek teszik elevenné. A pillanatnyi benyomásokat, légköri változásokat megragadó irányzat nevét Monet Impresszió: a felkelő nap című képe adta, amely a mozgalom első, 1874 tavaszán rendezett párizsi kiállításán volt látható. A szót egy kritikus gúnyos szándékkal írta le, befejezetlen vázlathoz hasonlítva a festményeket, de Monet és társai büszkén vállalták a jelzőt.

5. Pipacsvirágzás, 1873

A kép 1873-ban Argenteuil-ben készült, jelenleg a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményében található. Ez szintén egy meghatározó darabja Monet munkásságának. A kép a Monet akkori lakóhelye közelében található tájat örökíti meg, amiben erőteljesen megjelenik a plein-air festészeti stílus. Főszereplője felesége, Camille és fia, Jean.

6. Kazlak, 1890-91

Ismertek Monet festménysorozatai, amelyeket azonos témákról különböző napszakokban, más-más fényviszonyok mellett festett, első ilyen sorozata a Saint-Lazare pályaudvarról készült. Az 1890-es Kazlak főleg a légköri jelenségeket tükrözi. Mintegy 25-30 festmény alkotja ezt a sorozatot – 1890 őszétől 1891 tavaszáig készítette el őket. A művész központi témája a termés összegyűjtésének akkoriban használatos módszere, ami azért is volt tökéletes számára, mert tanulmányozhatta a fény játékát, valamint megfigyelhette, majd megörökíthette a szénakazal halmokat a különböző év- és napszakokban. A sorozat darabjai a világ legismertebb múzeumaiban és magánygyűjteményekben találhatóak meg.

7. Japán híd Givernyben, 1899

Monet 43 évesen költözött a Párizstól mintegy 70 kilométerre található Givernybe, ahol második feleségével házat és egy majdnem egy hektáron elterülő birtokot béreltek. 1893-ban Monet megvásárolta a szomszédos telket is, amelyet egy kis patak szelt át, az Epte folyó egyik ága. A patakot kimélyítve a festő egy kisebb tavat alakított ki, amelynek a szomszédok nem örültek, féltek, hogy Monet egzotikus növényei megmérgezik a vizet. Monet-t rendkívüli módon inspirálta a vízikert, a tó tükröződő és áttetsző felülete, valamint a rajta átívelő japán híd, amelyet egy helyi mesteremberrel építtetett.

8. Vízililiomok, 1915

Monet méltán legismertebb sorozata a Vízililiomok, amely magának a művésznek is a legkedvesebb témája volt - mintegy 250 olajképet festett meg főszerepben a különleges virágokkal. Életének utolsó 30 évében ez volt a fő tematikája. A festmények egy részét viszont már szürkehályogtól szenvedve festette, látása folyamatosan romlott, ami többek között alkotásai színhasználatában is megmutatkozott.

Élete végén látása megromlott, ennek tulajdonítják a vörös szín egyre erősebb megjelenését utolsó képein. A tökéletességre törekvő Monet azokat a képeit, amelyekkel elégedetlen volt, dühében maga tette tönkre, állítólag több száz képe veszett így el.