Pesti Srácok

Online tartja kortárs árverését a Virág Judit Galéria

A járványügyi intézkedések szigorítása miatt online tartja kortárs árverést november 14-én, szombaton a belvárosi Virág Judit Galéria. A háború utáni és kortárs magyar alkotásokat felvonultató aukción egyebek mellett Reigl Judit, Fajó Imre, Lakner László és Sarkadi Péter alkotásaira licitálhatnak az érdeklődők.

061.hu

A november 14-ei árverésen a galéria honlapján történő regisztráció útján lehet részt venni és licitálni. A háború utáni és kortárs magyar alkotásokat felvonultató aukción egyebek mellett Reigl Judit, Fajó Imre, Lakner László és Sarkadi Péter alkotásaira licitálhatnak az érdeklődők.

PestiSracok facebook image

Reigl Judit az egyik legsikeresebb magyar származású kortárs művész 2020 nyarán hunyt el Franciaországban. Művei a világ legfontosabb múzeumainak, köztük a New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a Metropolitan, a Guggenheim Múzeum és a londoni Tate Modern gyűjteményének részei. Az aukción 15 millió forintos kikiáltási árról induló, Gomolygás, Csavarás, Oszlop, Fény című alkotásának párdarabjai a Centre Pompidouban és a Musée d'Art Modern de la Ville de Paris-ban találhatóak

Lakner Lászlóa Kulturális Kapcsolatok Intézetében rendezett 1969-es önálló kiállításának központi darabjai közé tartozott egy Rózsák (1969) című, huszonöt darabból álló festménysorozata. Mindegyik festményen ugyanaz a stilizált, ugyanakkor rendkívül érzékien megfestett rózsaforma ismétlődött, megidézve az amerikai pop art, főképp Andy Warhol mechanikus sokszorosításon alapuló képalkotási eljárását. A sorozatot először egy kölni galéria vásárolta meg, majd egy magyarországi műgyűjtőhöz került, aki részleteiben értékesítette. Az aukción a rózsasorozat négy képtáblából álló változatára lehet licitálni, 12 millió forintos kikiáltási árról indulva.

Fajó János: Kék ölelés, 1968

Ugyanerről az árról indul Keserü Ilona jutavászonból készült Cérnás című műve. A hatvanas évek végén egyre több festőművész kezdett el kísérletezni a művészeti ágak és technikák összemosásával. Keserü Ilona az elsők között fordult a varráshoz, ennek az időszaknak egyik kulcsműve a Cérnás, amely monumentális méretével már-már minimalista hatást kelt.

Az árverésen szerepel Fajó János 1968-ban készített Kék ölelés című festménye, amely a tér kérdésével és a síkok egymásba játszásával foglalkozik, a legelemibb formákat, a háromszöget és négyzetet variálva.

Szintén a geometria, valamint az érzelmek a meghatározó strukturáló elemek Nádler István 1977-ben készült Gyász II. című festményén. Az ekkoriban készült sorozatai - feltehetően édesapja elvesztése hatására - más-más módon, de a gyász, a veszteség témáját járják körül, fokozottan a színek segítségével.

Nádler István: Gyász II.

A kiemelt tételek közé tartozik még Sarkadi Péter Ars Poetica, "Jaj cica..." című képe, amely a pop art stílusjegyeit, reklámkliséket, a nagyvárosi folklór szubkultúráját és a televízióból ismert használati tárgyakat ötvözi.

Fontos alkotás Konkoly Gyula a Második világháború című műve, amelynek rendkívül gazdag felületén szertelenül rendelődnek egymás mellé a második világháború és az azt követő időszak pillanatképei.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.