Vérünkben van, hogy a nemesi rang kötelez

A magát a honfoglalás kori Tomaj nemzetségig visszavezető Bánffy család szülötte, ükapja báró Bánffy Dezső miniszterelnök volt, aki például az általános választójog elsőszámú zászlóvivőjeként szerzett elévülhetetlen hírnevet, mindemellett a „legsovinisztább magyarként” is emlegetik. Nagyapja, báró Bánffy Dániel miniszter kiváló politikai munkásságáról érzékletesen tanúskodik, hogy először a Gestapo vette őrizetbe, azután a nyilasok kezére került, akik halálra ítélték, majd a Vörös Hadsereg is letartóztatta. Nagyszámú dicső rokona közül még a család másik ágáról gróf Bánffy Miklóst is érdemes megemlíteni, őt íróként ismeri a közvélemény, de valójában az utolsó magyar polihisztorok egyike, aki a kultúra és politika minden területén remekeket alkotott. Sztárkonyha rovatunkban ezúttal losonczi báró Bánffy Szilviát kérdeztük.

ERDÉLYI E. PÉTER

Sokan úgy képzelik, hogy akinek a mai világban is érték a bárói származás és ennek megfelelően gondolkodik, ennek megfelelően is táplálkozik. Ön is damasztabrosszal terített barokk asztalról, Grafenthal porcelán étkészletből, ezüst evőeszközzel kanalazza a bazsalikomos dinnyegazpacho-t kecskesajttal?
Igyekszem minden este aszatalomhoz ültetni a családomat, mert számunkra a vacsora szinte ünnep és nem emlékszem még gyermekkoromból sem olyan esetre, hogy ne porcelántányérral, szalvétával terített volna az édesanyám. Megadta az étkezésnek a módját, amely tradíciót én továbbvittem.

Öt gyermek édesanyja, mindenki a hazai ízeket szereti, vagy nemzetközi a konyhát vezet?
Igen, mindenki a hazai ételeket, pontosabban a „mama főztjét” szereti és én igyekszem is mindenkinek a kedvében járni. Mindennap főzök, mégpedig nem Köjál-minta adagokat, a káposztástészta például csak köret a húsokhoz... Ráadásul komplett menüt tálalok levessel, második fogással és desszerttel, mert igencsak édesszájú a családom, de naponta kilószámra fogy a gyümölcs is. Szeretjük az olasz tésztákat és előfordul, hogy kínai ételkülönlegességet főzök itthon. Nálunk minden áldott este komplett kis lakodalmi vacsorát rendezek, ilyenkor élünk családi társas életet. A főzési folyamatokat pedig gyorsreceptekkel rövidítem, sohasem mirelit-, konzerv-, vagy készételekkel.

Ha jól értem, válogatós a család. Ön is?
Szinte mindenki mást szeret, mással kínálom, vagy másképpen kapja azt, amit a többiek. Be kell vallanom, hogy én kényeztettem el őket, de egyáltalán nem bánom. Ami az én ízlésemet illeti arról azt szokták mondani, hogy „kék vér csordogál bennem, de paraszt gyomrom van”. Gyermekkorom óta járok disznóvágásra, mert édesapám sokáig neveltetett vidéken disznót és azóta húst hússal eszem, imádom a belsőségeket és a sült vért. Édesanyámnak köszönhetően pedig mi mindig nagyon magyarosan ettünk. Bár én nagyon jó evő vagyok, de nem eszem meg bármit, ha nem találok fogamra valót, akkor inkább egyáltalán nem eszem semmit, viszont nem ragaszkodom szigorúan a magyaros ételekhez. Szeretem az egzotikus halakat, a kagylót, egyéb tengeri csemegéket, de főleg, ha mediterrán vidékeken járok.

Mi a titka a csinos vonalainak? Egyáltalán hogyan lehet valaki egyszerre filigrán és ehet nagyokat?
Azt hiszem, hogy kiváló genetikai alapot örököltem és a szervezetem erősen emlékezik arra, hogy sokáig válogatott tornászként rendszeresen sportoltam. Én sosem voltam fogyókúrás ember, sokat eszem és gyorsan tudok hízni-fogyni. A súlyommal sosem volt gondom, a jó Isten ilyennek teremtett. Mindehhez hozzájárul az az erő, kitartás, állóképesség is, amit a sporttól, illetve a családomtól kaptam. Azt gondolom, hogy a derűs és aktív alaptermészetem is meghatározza a külsőmet. Persze tudom, hogy újra kellene edzenem és nagy büszkeségemre a családom rendszeresen sportol is, de nekem egyelőre a túrázások, kirándulások férnek bele az időmbe. Azt se hallgassam el, hogy nem dohányzom, és nem iszom alkoholt.

Van-e kedvenc étele a családnak?
Sok mama-féle ételt szeretnek, de amit mindenki imád, az a rózsa-levendula szörpöm, amit a saját kertemben termesztett növényekből főzök. November vége felé, amikor elfogy ez a különleges nedű, a családban ki szokott törni a parasztlázadás.

Hogyan készül a Bánffy-féle rózsa-levendula szörp?
A 20 literes fazékba teszem a letépkedett rózsaszirmokat és a levendulavirágokat, majd bőven megszórom cukorral, kerül bele némi citrom, vagy citromsav. Megjegyzem, tartósítószert semmibe nem használok. Ezt a masszát jól felfőzöm, majd 5 napra hűvös helyre teszem. Ezek után ismét tűzre kerül a fazék és addig főzöm, amíg az állaga sűrű sziruppá áll össze. Ezek után üvegekbe töltöm, és fejjel lefelé mehet a dunsztba. Miután a szirup kihűlt visszafordítom, címkézem és indulhatnak a kamrámba. Ami a mennyiséget illeti, azt mindig szemmérték szerint állapítom meg, de mindenből bőven teszek, nem sajnálok belőle semmit. Megjegyzem, hogy a citrom kiemeli a rózsa és a levendula ízét-illatát.

Családi gyökerei Erdélybe vezetnek. Kedveli az ottani étkeket?
Igen! Erdélyben nem telhet el nap méregerős pacalleves nélkül, amihez pityókás kenyér dukál. Imádom a jófajta padlizsánkrémet az édességek közül pedig természetesen a cukros-diós kürtőskalács a kedvencem, mégpedig az, amit a Torockón, a csobogó mellett lehet kapni.

Mit jelent Önnek Erdély?
Igaz, hogy bár már édesapám sem ott született, számomra Erdélyország a genezist jelenti. A génjeimben, a sejtjeimben érzem, hogy oda tartozom. Képes vagyok egymagam kocsiba szállni és hosszan utazni, hogy ott tölthessek néhány órát. Kiülhessek egy dombtetőre és lelkileg töltődjek, majd irány vissza Óbudára. Március óta a COVID-19 járvány miatt nem utazhatom, ezért most érzem csak igazán annak a földnek, azoknak az embereknek a hiányát. Érdekes, hogy az erdélyieknek biztonságot jelent és erőt ad a családnevünk és ők maguk éreztetik velem, hogy hazaérkeztem. Igyekszem is mindenben segíteni az ottani embereket, de mindig azzal az érzéssel indulok vissza, hogy az adósuk maradtam, én kaptam tőlük többet, ráadásul érdemtelenül...

Ne hallgassuk el, hogy ön a Vitézi Rend Jószolgálati Nagykövete. Ez pontosan mit jelent?
A mi családunkban ősi hagyomány a karitatív tevékenység. Történelmünk során ezzel mindig a nők foglalkoztak. Én több jótékonysági szervezet tagja-vezetője-alapítója vagyok, és mint jószolgálati nagykövet büszkén folytatom az adományozással kapcsolatos munkát, illetve népszerűsítem a Vitézi Rend alapelveit, egyes projektjeit.

A Sztárkonyha rovatunk végén szokás egy kivételes étel receptjének a bemutatása. Ön melyiket választaná?
Mivel közeleg a karácsony, a Tokaji aszúban érlelt kacsamájat választom, amely kiválóan illik az ünnepi asztalra.