Pesti Srácok

Ének, tánc és cirkusz A Mester és Margarita zenés színpadi változatában

Szente Vajk rendezésében, Balczó Péter, Sáfár Orsolya és Kálmán Péter főszereplésével tartja meg a Magyar Állami Operaház Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című opera-musicaljének színpadi ősbemutatóját. A Kentaur díszleteivel és jelmezeivel, Hollerung Gábor vezényletével megvalósuló nagyszabású előadás az évadban egyetlen alkalommal, 2021. február 13-án, 20:00 órától látható az Opera Otthonra online közvetítéssorozatában a jegy.hu felületén.

061.hu

Az 1930-as évek Moszkvájában Mihail Maszterov írót és Poncius Pilátus című nagyregényét az Írószövetség mindenhonnan letiltja. A regény lapjain Júdea ötödik helytartójának és Jézus (Jesua) elítélésének igazi története elevenedik meg az I. századi Jeruzsálemben. Maszterov meghallgatásán az írószövetségi jegyzőkönyvvezető, Margarita Nyikolajevna első látásra beleszeret az általa innentől csak Mesterként tisztelt íróba, bimbózó szerelmüket azonban rendőrök zavarják meg, akik a férfit elmegyógyintézetbe zárják. Ezzel egy időben Moszkvában megjelenik a Sátán…

PestiSracok facebook image

Mihail Bulgakov szürreális-szatirikus regénye társadalomkritikai vonatkozásai, valamint mágikus, misztikus és keresztény elemei miatt csak az író 1940-ben bekövetkezett halálát követően több mint negyedszázaddal jelenhetett meg először nyomtatásban. Több mint egy évtizeden át készült főműve ezt követően egy csapásra szenzációvá vált, és elfoglalta helyét a 20. századi orosz és az egyetemes irodalom legfontosabb alkotásai között. Több filmes, televíziós és színházi adatpációt is megért, készült belőle balett és több operafeldolgozás is.

Gyöngyösi Levente zeneszerző gyermekkori könyvszerelméből Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohányi Zenekar zeneigazgatójának felkérésére fogott a darab megírásába 2013-ban. A regény több idősíkban játszódó cselekményét és többrétegű értelmezését Gyöngyösi zenéjében is érzékeltetni kívánta, így jött létre a opera-musical műfaja, amiben a rock, a musical és az opera hangzásvilága keveredik a szovjet éra indulóival és számos könnyűzenei utalással. A darab librettóját Várady Szabolcs szerezte, aki Bognár Róbert és Schlanger András forgatókönyvírókkal dolgozott közösen. A művet koncertszerű változatban 2017-ben mutatták be a Miskolci Operafesztiválon.

Fotók: Berecz Valter

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.