Pesti Srácok

Online Don Carlos-premierre készül az Opera

Frank Hilbrich rendezésében, Gaston Rivero címszereplésével, az ötfelvonásos, olasz nyelvű modenai változatban mutatja be Verdi Don Carlos című operáját a Magyar Állami Operaház. A jegy.hu Opera Otthonra fizetős közvetítései között 2021. február 20-án 20:00 órától, az évadban egyszeri alkalommal látható előadás karmestere Kocsár Balázs.

061.hu

A 16. századi spanyol királyi udvarban a fiatal infánsnak, Don Carlosnak nem sok reménye lehet a boldogságra, miután a hitvesének szánt Valois Erzsébetet, akivel titokban egymásba is szerettek, végül politikai okokból apja, II. Fülöp vette feleségül. Gyerekkori barátja, Posa márki arra bíztatja, hogy az udvartól távol, kormányzóként álljon az elnyomott flandriaiak szolgálatába, mikor azonban érzelmeinek engedve Carlos találkozót beszél meg a királynéval, az udvar és az inkvizíció intrikusai nem csak az infáns, de szerettei életét is veszélybe sodorják.

PestiSracok facebook image

Verdi a Párizsi Opera megbízásából eredetileg francia nyelven írta meg a Don Carlost, amit 1867-ben mutattak be a Szajna-parti városban. A darabot egy évvel később már Pesten is színre vitte a Nemzeti Színház, ahol 24 előadást ért meg, majd a Magyar Állami Operaház 1934-ben Oláh Gusztáv, 1969-ben Mikó András rendezésében állította színpadra, és 2015-ig összesen 629 alkalommal tűzte műsorára.

Az opera terjedelme miatt a legtöbb átdolgozásban ismert Verdi-opera, a módosításokat, húzásokat számos alkalommal maga a szerző készítette. A Magyar Állami Operaház most a Verdi által 1886-ban készített utolsó, modenai változatot mutatja be, amelyben a szerző visszaállította többek közt a mű I. felvonását. Itt Don Carlos és Valois Erzsébet a fontainebleau-i erdőben még azelőtt szerelmet vallanak egymásnak, hogy kiderülne, Fülöp király lesz a hercegnő hitevese. Az ilyen és ehhez hasonló drámai részletek ebben a változatban jobban kidomborítják a szereplők közti összefüggéseket, az állami és egyházi intrikák viszonyrendszereit. Ez Frank Hilbrich, a német nyelvterületen elismert rendező lélektanilag kidolgozott színrevitelének is központi eleme, melyben az egyén szabadságának lehetőségeit vizsgálja egy embertelen környezetben. Az előadás szimbolikában gazdag díszleteit Volker Theile, a mai kort idéző jelmezeit Gabriele Rupprecht tervezte.

Fotók: Nagy Attila

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.