Pesti Srácok

Átadták a Fonó-díjakat

Tizenegy kategóriában adta át a Fonó Budai Zeneház az első alkalommal odaítélt Fonó-díjakat vasárnap este, az életműdíjat Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas magyar zenésznek ítélte oda a zsűri a közönség szavazatai alapján - közölte az intézmény vasárnap éjjel.

061.hu

Az online rendezett első díjkiosztó házigazdái Berecz István táncos, a Fonó népzenei igazgatója és Kubinyi Júlia népdalénekes, a Fonó művészeti vezetője voltak, a díjakat Horváth László, a Fonó igazgatója adta át. A közlemény emlékeztetett: a 2020-ban fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Fonó szavazást indított a közösségi médiában. Azt szerették volna megtudni, hogy a közönség az elmúlt időszak mely pillanataira gondol vissza legszívesebben. Összesen 25 kategóriában lehetett szavazni, ezeket az intézmény később 11 kategóriára szűkítette. A 11 kategórián belül - a korábbi közönségszavazatokat összesítve - egy szakmai zsűri segítségével 3-3 jelöltet állítottak fel, közülük kerültek ki a legtöbb szavazatot nyert kategóriagyőztesek.

PestiSracok facebook image

A legjobb táncház kategóriában a Berka együttes táncháza, a legjobb koncert kategóriában a Dresch Mihály Quartet és Archie Shepp 2001-es koncertje kapta az elismerést. A legjobb népzenei lemez az Eszterlánc Jegesen (2014) című albuma lett, míg a legjobb világzenei lemez kategóriában a Buda Folk Band Magyar Világi Népzene (2014) című albuma kapta a díjat. A legjobb jazz album a Dresch Quartet Mozdulatlan utazás című korongja lett.

A legjobb fesztivál és programsorozat a közönség szerint a Budapest Folk Fest volt. A legjobb énekesnek Navratil Andreát választották, míg a prímások között Vizeli Balázs kapta a legtöbb szavazatot. A legjobb hangszeres művésznek Dresch Mihály szavazták meg, legjobb népzenész kategóriában pedig Ifj. Csoóri Sándor Sündi kapta az elismerést. A Fonó felfedezettje kategóriában a fiatal formációkat díjazták, itt az Ötödik évszak kapta a díjat.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.