Pesti Srácok

Öt csodálatos festmény Canalettotól, a városképek nagy mesterétől

Öt csodálatos festmény Canalettotól, a városképek nagy mesterétől

Alapítása 1600. évfordulóját ünnepli Velence márciusban - ebből az alkalomból összeszedtünk 5 fantasztikus festményt "Velence festőjétől", Giovanni Antonio Canaltól, ismertebb nevén Canalettotól. Tudja, mit jelent az, hogy vedutafestő? És arról hallott már, hogyan segítenek Canaletto festményei Velence műemlékeinek megmentésében? Összeállításunkból kiderül.

MM - 061.hu

Vedutafestő

PestiSracok facebook image

A veduta városkép-festmény, részletes, realista festmény, rajz vagy metszet, amely egy várost, vagy egyéb helységet ábrázol. Az első vedutát valószínűleg Itáliában alkotó észak-európai művészek készítették, mint például Paul Brill, aki olyan flandriai utcai tájképfestő volt, aki tengeri tájképeket és római utcajeleneteket festett a korabeli turisták keresletére számítva. Canaletto a leghíresebb vedutafestők közé tartozik, mellette unokaöccse, Bernardo Bellotto, az ifj. Canaletto, valamint a Guardi család három tagja, Giacomo, Giannantonio és Francesco alkotott kiemelkedőt ebben a műfajban.

Punta Della Dogana, 1724

A festményekben rejlő titkok

Canaletto Velencéről festett képei rendkívül megbízható, hiteles ábrázolások, az olasz város műemlékeinek megmentésében sokat segítettek a tudósoknak. Más festő azt festette, ami látni szeretett volna, Canaletto azt, amit látott. Sötétkamrát, camera obscurát használt festményei készítése során. Az eredeti szerkezetbe a fény egy lencsén keresztül lép be, itt egy tükör visszaveri a fényt, és megjeleníti egy üveglapon. Canaletto erre az üveglapra helyezte vásznát, és gondosan megfestette a kontúrokat.

A mai állapot és a festmény összehasonlítása számos információval szolgál: Canaletto hűen ábrázolta például az épületek falán látható korabeli szennyeződéseket, azt a zöld algavonalat is, ami a víz egykori szintjét jelzi. Dario Camuffo és Giovanni Sturaro olasz kutatók voltak azok, aki hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek össze a festmények segítségével.

A korabeli és a napjainkban látható zöld vonal összehasonlításával meghatározható a 18. századi árapály vízszintje. A mai és a 18. századi algák jelezte vízszintkülönbség általában 60-80 cm, ám egy adott hely sajátosságainak megfelelően ettől el is térhet. A kutatóknak azt is figyelembe kellett venniük, hogy a város több ezer, a tenger aljzatába vert facölöpre épült, és ezek lassan süllyednek. A számításokat tovább bonyolította, hogy a súlyos, többemeletes épületek gyorsabban süllyednek, mint alacsonyabb társaik.

A Mendicanti folyó, 1724

"Beszállni" a képbe

Canaletto műveit a részletek aprólékos kidolgozása mellett a perspektíva sokszor szokatlan - a madártávlat akkoriban még nem volt bevett ábrázolásmód -, de mindig következetes alkalmazása jellemzi. A szerkesztésmód miatt a néző óhatatlanul úgy érzi, nincs más választása: bele kell sétálnia, "szállnia" a képbe. Sétálnia kell ezeken a tereken, végig kell bóklásznia a sikátorokat, gondolán kell suhannia valamelyik csatornán.

Piazetta, 1734

Capriccio

A budapesti Szépművészeti Múzeum több, Canalettótól származó római városképének mai fényképfelvételekkel való összehasonlítása során számos olyan tárgybeli különbözőség fedezhető fel, amelyek alapján elképzelhető, hogy egyes műveit nemcsak konkrét helyismeret, hanem saját elképzelései vagy hallomás alapján is készítette (Capitolium tér, Colosseum, Pantheon). Köztudott azonban, hogy a capriccio (az élet szeszélyességét ábrázoló színmű, illetve játékos, váltakozó hangulatú lírai költemény) műfaja éppen ebben áll (különböző helyszínek elemei is összekeveredhetnek benne).

Colosseum, 1745

A 1,133 milliárd forintot érő grafika

Canaletto 2019-ben döntött rekordot egy londoni árverésen egy grafikájával. A Sotheby’s londoni aukciós csarnokában rendezték meg a Régi mesterek és brit művészek papír alapú munkáinak árverését, amelyen összesen 131 tételt vittek kalapács alá. Ezek közül a legnagyobb szakmai várakozás alighanem a Canaletto grafikáját övezhette, hiszen az árverés szervezői ennek a részletét emelték a katalógus címlapjára. A dózse bemutatása a San Marco templomban című, barna tintával tollal rajzolt, szürke lavírozással és fehér krétával színezett, 38×55 centiméteres lapot előzetesen 2,5–3 millió fontra becsülték, végül 3.135.000 fontot (3.940.695 dollár; 1,133 milliárd forint) fizetett ki a nyertes vásárló. Soha ennyit még nem adtak korábban Canaletto egyetlen más grafikájáért sem.

A dózse bemutatása a San Marco templomban (1766-67)

A vezető képen Canaletto Veduta del Palazzo Ducale című festménye látható 1755-ből (Forrás: wikipedia)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.