Pesti Srácok

„Ő az, akiről nem lehet írni. Szavakkal már utolérhetetlen" - Törőcsik Mari nyolc emlékezetes alakítása

„Ő az, akiről nem lehet írni. Szavakkal már utolérhetetlen" - Törőcsik Mari nyolc emlékezetes alakítása

„Ő az, akiről nem lehet írni. Szavakkal már utolérhetetlen. Ő az, akiről naponta kellene írni: hátha csak egy félszavunkból megérti őt magának az utókor is. Ő az, aki törékenynek látszik. Ám igazából eltörhetetlen” – így írt Törőcsik Mariról 1977-ben Pilinszky János a Film Színház Muzsika kulturális hetilapban. Most legszebb alakításaival emlékezünk a Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőre, akit életének 86. évében, hosszú betegség után péntek hajnalban ért a halál.

061.hu

KÖRHINTA (1955)

PestiSracok facebook image

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

ÉDES ANNA (1958)

Fábri Zoltán Édes Annáját 1958-ban mutatták be, 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Kosztolányi regénye a kommün bukása után játszódik, de nemcsak az újonnan kialakuló rendszerről fogalmaz meg kritikát, hanem a Tanácsköztársaságról is. Fábri és a forgatókönyv társszerzője, Bacsó Péter csak annyira finomítanak a Kun Béláéknak címzett kiszólásokon, amennyire az az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején elkerülhetetlen volt. A kommün vezetőinek repülős menekülése a prológusból kimarad – a szereplők csak beszélnek róla –, cserébe a vélelmezetten kommunista Ficsor nem tűnik fel pozitív fénytörésben. A Körhintához vagy a Hannibál tanár úrhoz hasonlóan az Édes Annát is a realista elbeszélésmód, a klasszicista formavilág és a lélektani folyamatok expresszív megjelenítésének vegyítése teszi igazán izgalmassá. Szécsényi Ferenc szuggesztív képei, a különleges fény-árnyék játékok és az emlékezetes beállítások mellett azonban leginkább Törőcsik Marinak köszönhető a katarzis: a fiatal színésznő a Körhinta után ismét a romlatlan tisztaságot és jóságot testesíti meg.

Az alázatos, törékeny és ártatlan parasztlány, Édes Anna eljátszására Törőcsik tökéletes választás: félénk, lesütött tekintetéből, ijedt rebbenéseiből sugárzik a naivitás – így még erőteljesebb a kontraszt a hősnő figurája és az őt körülvevő világ nyersesége között.

VASVIRÁG (1958)

„A legszebb unalmas magyar film” – írta a Vasvirág premierjéről az Élet és Irodalom kritikusa. Herskó János filmje két évvel az '56-os forradalom leverése után került mozikba. A cenzúrán könnyen átsiklott, noha a szegénység kényszerpályájáról leszakadni képtelen hőseivel egy egész nemzet tudott azonosulni – talán ezért is válhatott hamar kultuszfilmmé. A Vasvirág színészi, rendezői és operatőri bravúr, a francia lírai realizmus méltó örököse. Külföldön is sikerrel vetítették, a cannes-i filmfesztiválon ünnepelte a kritika, a nemzetközi filmszakma a Körhinta után újfent beleszeretett Törőcsik Mariba.

SZERELEM (1970)

A Szerelem 1970-ben készült, 1971-ben mutatták be, Déry Tibor Szerelem és Két asszony című novellái alapján készült. Az alkotást Makk Károly rendezte, a főszerepekben Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili láthatók. Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a Zsűri díját, az OCOC díját, a két női főszereplő pedig a zsűri külön dicséretében részesült. Makk Károly a hatvanas évek elejétől szerette volna Déry Tibor elbeszéléseit megfilmesíteni. Az '56 után bebörtönzött író személye és a kényes téma miatt a film végül csak 1970-ben készülhetett el. A főszerepet játszó Darvas Iván a forradalomban való részvétele miatt a valóságban is ült börtönben. A forgatáson az egykori börtönőrével is találkozott.

DÉRYNÉ, HOL VAN? (1975)

Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos gyönyörű képeivel. Maár elégikus kamarajátékának forgatókönyvét Déryné Széppataki Róza naplói nyomán Pilinszky János írta. Abban a pillanatban ragadja meg a XIX. század legendás színésznőjének élettörténéseit, amint a színházból eltávolított színésznő visszatér férje birtokára, és megéli az elutasítottságot. Törőcsik Mari cannes-i díjas alakításában a film egy térből-időből kiszakított életérzés, lelkiállapot reflektív tükre lett. Ebben óriási szerepe van a Koltai Lajos által megteremtett vizuális feszültségnek. A kamera félhomályos színházi terekben történő, sokszor tízperces mozgásokat végez. A képeknek a színek helyett árnyalatokból, a fekete-fehérre jellemző tónusokból építkező dramaturgiája zenei szépséget kölcsönöz a színésznő útkeresésének.

TEKETÓRIA (1977)

Maár Gyula filmje a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. Egy negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan, kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatják. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit. Különböző szerepeket vesz fel, majd addig ellenszenvesnek tartott főnökével vigasztalódik. A filmet Bereményi Géza-Cseh Tamás dalai szövik át.

HOSSZÚ ALKONY (1997)

Janisch Attila szürreális tudatfilmje álom és valóság határára kalauzolja el haldokló főszereplőjét és vele együtt a nézőt is. A Törőcsik Mari által alakított főszereplő nemcsak a valós térben téved el, hanem saját emlékei közt is. A Hosszú alkonyt azt teszi igazán izgalmassá, hogy az idős hölgyhöz hasonlóan a néző sem érzékeli pontosan, mikor történik meg az átlépés a valóságból a (rém)álmok útvesztőjébe. A filmben alig hangzik el dialógus, amikor beszélnek a szereplők, akkor sem lényeges dolgokról esik szó. Többek közt Törőcsik Mari arcának, gesztusainak, eszköztelen jelenlétének köszönhető, hogy a régésznő csendes kálváriája nem csak tudatfilmes kísérletként értékelhető, de valódi, megrázó emberi drámaként is.

AURORA BOREALIS - ÉSZAKI FÉNY (2017)

Az Aurora Borealis - Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.

Mészáros Márta játékfilmjében is az identitáskeresés, a XX. századi női sorsok a központi téma, ahogy foglalkoztatta ez életútja során szinte minden filmjében. A korán, teljes árvaságra jutó rendezőnőt mindig is érdekelték a hasonló történetek, régebbi filmjeinek egy részében is az anyaság, az örökbefogadás, örökbeadás és hasonló témák tűnnek fel. Gondoljunk csak az Anna, Örökbefogadás, Örökség, Magzata című filmekre, de már az első játékfilmjében, az Eltávozott napban is hasonló témát dolgozott fel.